Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

&z egyesülés folyamán élesen tükröződött a két iskola közötti különbség mind felszereltség, mind tanulmányi színvonalban. Tanerőkszáma 9. A létszám növekedése előbbre vitta az ifjúság koréban is a mozgalmi munkát. 1949. junius 8.-án külön leány- és fiu úttörőcsapat alakult. A fiu csapat neve: Ady Endre. Vezetője Szécsényi Dezső tanitó. A leány csapat neve: Dobó Katica. Vezetője Szőlősi Emma, tanár. 1952-ben egyesült a két csapat II.Rákóczi Ferenc néven. A csapat vezetője 1954-ig Szécsényi Dezső, tanitó. 1954-től 1957-ig Angyal Józsefné, tanitó, 1957-től- 1965-ig Molnár István, tanár, 1965-től 1969-ig Szécsényi László, tanár. 1970-től Kozma Imréné, tanár. /65/ Az önálló állami általános iskola nevelőinek igen nagy harcot kellett folytatni a a lemorzsolódás és bukások ellen. 4-5 km-t gyalogoltak naponta a gyerekek. Komoly méreteket öltött 1949-től az iskolások mulasztása, melyet főleg lábbelihiány okozott, valamint a szülők maradi gondolkozás módja. " Iskolánkhak a lezárt tanévben a legnagyobb problémát a lemorzsolódás okozta. Az év végén 16 tanuló nem kapott osztályzatot, mulasztás miatt. A nevelőtestület megvizsgálta a mulasztások okait, s ezt az alábbiakban állapitja meg. 1/ Szülők hanyagsága, maradi gondolkozása, A 14. évüket a tanév folyamán betöltött gyermekeket nem engedik iskolába, munkába fogják. 2/ Ruha, cipőhiány, 3/ Már a beiratkozásnál mutatkozik a lemorzsolódás veszélye. 18 tanuló nem iratkozott be." 766/