Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

- 13 tősen mérséklődött a népesség számának az 1960-s évek elején megfigyelt emelkedése. A téglagyár a település életében csekély szerepet tölt be. Jelenlegi munkavállalóinak száma: 70 fő. A mezőgazdasági termelés szerepe alárendelt jelentőségű. Állandó foglalkoztatottjainak száma: 150 fő /38/ Községünkben a mezőgazdaság helyzete a következőképpen alakult. 1951. augusztus 25.-én megindult a termelőszövetkezeti csoport szervezése, amely Martfűn a parasztság körében ellenállást váltott ki. /39/ 1952. márciusában alakult meg a Tisza Termelőszövetkezeti Csoport 12 taggal. 1955.október végéig 92 tyggal gyarapodott. Ugyanekkor megalakult az Ezüstkalász Termelőszövetkezet 41 taggal. így lett községünk 1955. augusztusában temielőszövetkezeti község. Ezt az eredményt a községi tanács és a pártvezetőség komoly szervező munkával tudta elérni. 1956.január 25-én községünk ipari-termelőszövetkezeti község, melynek területén két ipari üzem, egy állami gazdaság és két tsz.van. Az ellenforradalom alatt a község termelőszövetkezetei felbomlottak. Az ottlevő javakat széthurcolták. A tsz-ből kilépett 104 család, 120 taggal, 558 kh földdel. A konszolidálódás után uj termelőszövetkezet alakult Hunyadi néver.. 2A959.VB Határozat szeiint az egyénileg dolgozó parasztok 99,5 %-a ismét termelőszövetkezeti tag. A tsz. az Ezüstkalász nevet kapta. 196o-ban 71 taggal a martfűi termelőszövetkezetet a Tiszaröldvári Lenin Termelőszövetkezethez csatolták. / 40/ Martfü gazdasági szerkezetében az ipar, konkrétan a cipőgyár töltött és tölt be uralkodó szerepet. A település ipari jel-