Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

Az uj tanács munkáját nagymértékben lekötötték a mezőgazdaságban jelentkező problémák, a begyűjtési munkák. Mig a mezőgazdaságban a tanács vezetésével folyik a harc a begyűjtésért, addig a Tisza Cipőgyár kétszer lesz élüzem. A gyár munkássága minden segítséget megad a mezőgazdaságnak. Az aratás idejére szabadságolják a dolgozókat, hogy a terményt mielőbb betakaríthassák. /33/ A termények begyűjtését szerződések megkötésével igyekeznek biztosítani. Ezt népnevelő munkával tudatosítják a parasztság körében. 1951-52-s években a cipőgyár fejlődési üteme lelassult. 1953-54-ben szembetűnő visszaesés következik be. A személyi kultusz egész politikájának, különösen gazdasági vezetésének súlyos hibái jelentkeztek ekkor a cipőgyár életében is. Az életszínvonal sokat hangoztatott növekedése mellett is elmaradt a tervezettől, ezért bizonyos fásultság kezdett uralkodóvá válni. Ezt jelzik az 1956-os adatok is. Augusztusban volt az első komoly, több 100 000 Ft kárt okozó tüzeset. A vezetés, s a munkafegyelem fellazult. Október 26.-án teherautókkal ésegyéb jármüvekkel '^iszaföldvárról, Cibakházáról, ellenforradalmi csoportok hatoltak be a gyárba és elrendelték az azonnali sztrájkot. Első ténykedésükként az üzemben megszervezett csoporttal együtt lerombolták a Szovjet Hősi Emlékművet és leverték a gyár homlokzatáról a munkásosztály jelképét a vöröscsillagot. Ugyanezen a napon a gyárban is a "munkástanács" vette kezébe az ügyek irányítását.A vezetőket, pártfunkcionáriusokat leváltották, egyrészét eltávolították, másik részét műhelyekbe helyezték munkára. A teljes fizetéssel járó sztrájk