Angyal Józsefné: Martfű kialakulása, különös tekintettel a társadalmi és művelődési viszonyokra (1972) / 0287-1973

- 9 ­Ennek ellenére kezdetben egységes állásponton voltak. Nagy jelentősége volt az Üzemi Bizottság megalakulásának, melynek el­nöke Biró János Irett. A 16 tagu bizottság elnöke ismertette a dol­gozókkal, hogy a munkás mit követelhet, s ezzel szemben mivel tar­tozik a gyárnak. Az elsó hónapokban politikai viták nem kerültek előtérbe. Az uj vezetők előtt három fő feladat állott. "Az üzem és a dolgozók mindennapi szükségleteinek biztositása, az igazga­tósággal való viszonynak, a munkásellenőrzés megfelelő formáinak kialakitása." /26/ Az Üzemi Bizottság három hónap llatt Btször választott ve­zetőséget személyi ellentétek miatt. Az augusztus 8-i ülésen meg­választott ÜB egy uj korszak kezdetét jelenti a CIKTA Üzemi Bi­zottságok történetében. Az ÜB elnök 1945 augusztus 16-tól Kiss János lett. Jelentős feladatokat vállalt és végzett el felelős­séggel nemcsak az üzem, hanem később a község társadalmi életé­ben is. /27/ Az MKP MegyeiBizottságának javaslatára és a dolgozók ké­résére 1946.április 11.-én 7 tagu vezetőséggel megalakult az üze­mi pártszervezet. Ezek után kezdődött az aktiv pártélet, a szer­vezett munka. Az MKP a felsőbb pártszervek irányitása szempontjá­ból továbbra is Tiszaföldvárhoz tartozott. Az eddig kialakult egy­ség akkor bomlott meg, amikor a vállalat élére vezérigazgatói minőségben - a Horthy érából jól ismert munkás-áruló Hubai Jánost nevezték ki, akinek szorgalmazására megalakult és létszámban is megerősödött a Szociáldemokrata Párt, mely megosztotta a munkás­ságot. A két párt közötti harc az egyesüléssel szűnt meg, és az

Next

/
Thumbnails
Contents