Pödör László: Cserkeszőlő betelepülése (1972) / 0268-1973

-3ut volt, amelyen közlekedett autóbusz is, de a viteldíj 1 pengő 60 fillér volt, ezért nemsokan vehették igénybe ezt a közlekedési eszközt, amikor a napibér kb. 1 pengő volt. A község akkori lakói szinte kivétel nélkül agrárproletárok voltak. A község ma már veterán lakója, Vass §yula bácsi abban az időben a Hangya Szövetkezet boltvezetője volt. Boltjában már könyveket is lehetett kapni, de ezeket cssk a jómódban élo birtokosok tudták megvásárolni. 194o-ben megkezdték a betonút épitését. Ez sok embernek adott munkát, de a kereset itt is minimális volt. A mai Forrás düllőben 194o nyarán a i/IAOR? kőolaj után kutatott, de "csak" forró vizet talált. Akkor még nem tulajdonitottak ennek nagy jelentőséget, és le is zárták. Ez nagy szerencse, 1 mert ha nem zárják le, akkor a forróvizkészletből óriási mennyiséget vesztettek volna el. Az akkori Tiszakürtön, amelybe beletartozott a mai CSerkeszőlő is, már alakultak a különböző pártok. Ilyenek: Nemzeti Paraszt Párt , Szociáldemokrata Párt , Független Kisgazda Párt , tegyer Kommunista Párt » Ezenkivül megalakult a Földmunkás Szakszervezet és a FÉKOSZ helyi csoportja. Az itteni lakosok közül is sokan tagjai voltak. Tapp János bácsi még ma is féltve őrzi a tagsági könyvét. Amikor az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. márc. 15-én megvitatta a földreform javaslatot, itt is megalakult a Földigénylő Bizottság. Ez a bizottság Kun János vezetésével 1945. Húsvét másnapján kezdte meg a földosztást. Felosztották a 3 nagybirtok 25oo kh területét 25o család között. A Földigénylő Bizottságban még Virág János, id. Iászlót László,