Hegedűs Gyula: A második odorvári barlang felfedezése és a kutatások eddigi eredményei (1972) / 0260-1973

-1­Odorvér /546m./ egy dél-bükki hegy.Ny-on mészköve érint­kezik: az Odorhegy /651m./ palájával,K-en pedig a Hór-völgy ha­tárol ja,I«"esszirCl kitűnik a környék hegyei közül bizarr sziklá­ival és meredek falaival.Két fő irányban húzódnak rajta repedé­sek; ÉK-DNy,£Ny-DK,melyek jól megfigyelhetők a felszínen. Egy régebben felfedezett barlang hasadékai /ebben végeztük eddigi kutatásainkat / tartják ezeket ez irányokat. A hasadékok tektonikus erők eredményei.Ezek az erők sok barlangi rendszert felszakítottak. Odorvár tele van kisebb-na­gyobb nyílásokkal, amire a neve is utal; Odor—odor jas=luka­csos. Kivel gimnáziumunk több éve szervez ide tábort, volt k lehetőség megjelölni néhány "gyanúst" lyukat. Németh Gyula tanár úr feljegyzéseiben több évre visszamenőleg vannak utalások hu­zatos nyilásokra. Az 1971-es évben megvizsgáltuk a leggyanásab­bat, ami eredményesnek bizonyult . Kétnapi törmelékkihordás és sziklavésés után beférkőztünk a hegy gyomrába. A barlang eddi/? feltárt szakasza i ' A barlang szája É-D irányú.Rajta hévizes nyomok van­nak. Innen egy kisebb hasadékba ,az öltöző-fülkébe jutunk. Itt csak cseppköves kérgeződésü kövek vannak. A következő terem­ben tűnnek fel csak az első cseppkövek. A sort folytató "Oltár­-teremnek" már nagyobb /5-7m-es / méretei vannak. Nevezetes ak" bejáratával szemben levő "oltáráról " , ami néhány nagyobb cseppkőből áll. Ettől jobbra van a "bástya".Ez egy nagyobb csepp­kő. A továbbjutást e 3-4m mély "Niagara" akadályozna. Ne­vét onnan kapta, hogy a fcb. 75-os lejtésű sziklafalat boritó

Next

/
Thumbnails
Contents