Pintér Márta: Szarvasmarha-tenyésztésünk helyzete és fejlesztésének feladatai (1972) / 257-1972
A háztáji gazdaáágok fellendítése érdekében több határozat született pl» a háztáji gazdaságokban tartott szarvasmarha és sertés után közös munkának számító munkanapokat írhatnak jóteá a termelőszövetkeaíti tagok. így a háztáji állattenyésztés is munkaviszonynak számit, mivel a tsz-ek SZTK terheket is viselnek a munkanapok elszámolása miatt* Az uj árrendszer ösztönzőleg hat a szarvasmarha-tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésére, a területi és üzemi specializáció kialakítására* A szarvasmarha - tenyésztés szerepe külkereskedelmi forgalmunkban* Az állati termékek exportjában első helyen a vágómarha áll* A szarvasmarha exportot a harmincas években nagytestű, kiselejtezett igásállatok képezték, mig ma fiatal tinókat és bikákat exportálunk, mivel a fiatal , könnyen emészthető, Ízletes hús, gyorsan hizlalt állatok irányt nagyobb a kereslet* A felszabadulás előtt már kialakultak a nagy külföldi piacok a tcSés világban* Itt az igények egyre nőnek, bár riválisként fellépett a tengerentúli fagyasztott és kőhzeuvált hús, de ez nem veszélyezteti az élőállat piacét, mivel a friss hús iránjt nagyobbak az igények. így a piacokon nagy mennyiségű vágómarhát lehet elhelyezni. A probléma csak az, hogy a kínálat lassabban nő, mint a kereslet. Ezenbelül is a vágómarba keresettebb ,mint a nyershus. A tejtermékek, különösen a vaj és a sajt exportja a második világháború után nőtt. Nőtt a vásárlók országok száma és a vásárolt áruk mennyisége is, de a vaj és a sajt X exportjának nem lehet nagy jövőt jósolni.
