Pintér Márta: Szarvasmarha-tenyésztésünk helyzete és fejlesztésének feladatai (1972) / 257-1972

A központosítás az állatállomány nagyarányú növelését, a gépesítés legmagasabb fokát jelenti, ^nnek elérésével adottak lesznek azok a körülmények, amkor egy-egy üzemnek lehetősége nyílik saját üzemorvos tartására, sőt ekkor már szükségszerű is lesz. így már megoldódnának azok a proüéiiék , amiket a mostani körülmények között még nem tudnak. Ilyen pl. a kifejt tej kannázásakor a legnagyobb óvatosság mellett is szennyeződés éri.

Ez csak a csőrendszerrel, szívóberendezéssel ellátétt tehenészetekben oldható meg* amely egyben végcél is. Ilyen terveznek a Lenin És Szabad Nép termelőszövetekezetekbe is.

Az állatenyésztésben dolgozók számát» a gépesítés hatására egyre csökken. A Szabad Nép Tsz-ben pl 1 gondozóra kb. 30 állat jut. Ha összehasonlítjuk azzal,hogy Dániában is 30-40 állatot gondoz egy ember, akkor megállapíthatjuk,hogy nagy különbség ilyen értelemben nincs a két ország között, ott viszont már van, hogy nálunk több munka hárul a dolgozókra, mivel mi még nem értük el a gépesítés olyan magas színvonalát, mint Dánia.A dolgozók képzettsége se mindenhol kielégítő, pl. a két tiszaföldvári tszéhől rendszeresen küldik az állatgondozókat különféle tanfolyamokra. Ebben az évben a Lenin Tsz 20-25 fővel helyben gépi fejőtanfolyamot indított, hogy ezzel is jobban elősegítse az állatok szakszerű gondozását. A Szabad Népben 19 fejőből 12 szakmunkás.

Szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos kísérletek hazánkéban is több helyen folynak. A törzskönyvi ellenőrzés és küilemi bírálat után 4'- mely hosszú időn keresztül volt a tenyészállatok egyedüli értékmérőjéé- megindult a szarvasmarha ivadékvizsgálata és utódellenőrzése/ Mezőhegyesi Állami Gazdaság/ majd létrejött a vizsgálóállomások országos szervezete • A mesterséges termékenyítő állomások rendszere is javító hatással van az állomány minőségére. Több fajtát alakitó és fajtaelőállltó kísérletezések folynak, mint pl. a Bábolnai ÁG-ban, ahol a magyartarka egyes fogyatékosságait / élősúlyhoz viszonyított alacsony tertermelés, a kedvezőtlen fejlhetőség és tőgyalakulás, ivari későnérés stb/ próbálják keresztetéssel kiküszöbölni, mely eredménnyel is járt. / 8.ábra/ de a tudomány és a gyakorlat kapcsolata még nem olyan szoros hazánkban,hogy atudományos eredmények yorsan terjedjenek a gyakorlatban.