Kocsis Mihály: A technika fejlődésének hatása Tiszaföldvár életformájának alakulására (1972) / 256-1972

1 - -- s -Az állatállomány az 1935-42 évek átlagában: /3/

2272 szarvasmarha, ebből: 819 tehén, 497 ökör

9673 sertés, ebből: 1019 koca, 1217 hizó

1242 lő,

1212 juh,

A korabeli körülmények /a tehén igázása/ érthetővé teszik, hogy az egy tehénre jutó évi tejtermelés - az 1932-34» évek átlagában - mindössze 2408 liter /a nagyüzemekben /, ill. 1448 liter /a kisüzemekben /volt.

A jövedelem fő forrása ezidőtájt a sertéshizlalás. Az 1924-39- es évek átlagát tekintve egy 170 kg-ra felhizlalt sertés 32,32, egy 70 kg-os süldő pedig 31,34 P tiszta hasznot biztositott. /4/

Az emlitett jövedelmi források azonban csak a lakosság bizonyos hányadának biztosították a megélhetést. Tiszaföldvár kifejezetten mezőgazdasági település volt, s főleg agrárproletárok lakták.

E réteg megélhetése, részben a mezőgazdasági munka idénymunka jellegéből adódóan, részben a nagy munkaerőfelesleg következményeként, még nehezebb volt. A harmincas évek végén átlagosan 2-3 pengő napszámot fizettek, s egy háromgr/ermekes mezei munkás megélhetéséhez - az OMGE 1939-es országos átlaga szerint -, évi 687 pengőre volt szükség. Ehhez néha évi 340 napot is kellett dolgozni.

b, A felszabadulás után Az első évek

Már 1945-ben megalakult a földmüvesszövetkezet, amely, fő feladatként, cserekereskedelemmel foglalkozott, és egyénileg gazdálkodó tagjainak kedvezményesen szántott. Rendelkezésére álltak