Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1954) / 0254-1972

- 27 7. Tiszaföldvár politikai élete a kiegyezés után. A választójog vagyoni helyzethez való kötése igen szük térre korlátozza a politikai életbe történő bekapcsolódást. Az 1879-i alispáni jelentés a választók számának gyors emelkedését akarja bizonygatni számadatokkal: * 1878-ban a választók száma 275 1879-ben " " " 3o3 1880-ban " " " 384 Még az utóbbi szám is igen elenyésző a község megnövekedett 5889 főnyi lakosságához képest. A község helyzetét az is nehezitette, hogy a követválasztási székhely nem helyben, hanem Kunszentmártonban volt. A lakosság politikai megnyilvánulásainak szinhelye a három egyesület: az Olvasókör, a Népkör és az Ipartestület volt. Legjelentősebb szerep jutott azonban az 1889-ben megalakult "Függetlenségi és 48-as Olvasókörnek". Ez felelt meg legjobban a forradalom emlékeihez és vívmányaihoz ragaszkodó földváriak törekvéseinek. Alapitói között a község jobbjait találjuk. A kör alapitó jegyzőkönyve "... felvétetett Tisza földváron a földmives osztály által kezdeményezettt és a Járási főszolga biró Urnák is előre bejelentett Függetlenségi és 48-as Olvasókor megalakulása végett I. Köles István polgártárs házánál 1889-dik évi Április 22-dikén megtartott értekezleten. Jelen voltak: öreg Papp S. Sándor, ör.D.Tóth Mihály, Csernák András, Bucsi Gábor, Köles Benjámin, Kun Gábor, Mészáros László, T.Kalóz András, Cseuz Lukács, Balogh Bálint, Medvegy János, Nemes Lajos, Bán József, Köles Gábor, Köles György, Köles Ferenc, TŐth Károly, ifj. Kávási Gábor, D. Szabó István, Tóth László, Ilartyányi Sándor stb. " /43/ a Korelnök: Tóth Albert, jegyző: Ring György. Épületvásárlásra öttagú bi* zottsagot neveznek ki. Az alapszabály kidolgozására felkérik Köles Sándor ref.lelkészt, Sarkadi László tanitót és Szabó József kántort. Az alakuló közgyűlést 1889. május 5.-én tartják.