Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972
- 6 -Ipar a községben nincs, de még a közelben sincs, igy számottevő munkásréteg nem alakult ki. A lakosság igényeit 9 kisiparos elégiti ki, a kereskedelmi forgalmat két kiskereskedő bonyolítja. A körzet önellátó , emiatt a mind a kisiparosok, mind a kiskereskedők a szegényebb néprétegek sorába tartoznak. A felszabadulás előtti időszakra jellemző, hogy a község minden tekintetben elmaradott, a környező helyiségektől jobbára elzárt, járda,viz, villanyvilágítás nélküli, kiterjedt tanyavilággal rendelkező település. A közlekedés gyalog, vagy lovasszefcéren történik, autóbusz más községgel nem kapcsolja össze. Hasonlóan elmaradott a népművelés helyzete is* A közoktatás 3 tanteremben, 4 tanerővel történik.. A tanuló kevés, a tanulmányi átlag nagyon alacsony, az iskolák felszerelése kezdetleges. Az oktatás összevont osztályokban történik. A község kulturális életét a Katolikus Leány és Legény-egylet irányítja. Az idősebbek a gazda-körben szórakoznak. A kulturális szint emelkedését akadályozta a község mezőgazdasági jellege és a települési viszonyok. A nyári mezőgazdasági munkák idején a lakosság korareggeltől késő estig dolgozott, télen viszont a tanyáknak a falutól való nagy távolsága akadályozta a kibontakozást. Mindezek ellenére megáilapitható,hogy a község a többi hasonló nagyságú , és szétszórt községgel szemben nem volt elmaradott. A lakosság az elmúlt 25 év alatt is bebizonyította ,hogy akar és képes is a község fejlesztése érdáében muhkálkodni. Ehhez azonban a feltételeket, lehetőségeket, csak a felszabadulás hozta , illetve hozhatta meg.
