Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

- 19 -Az adóügyek vitelére Könyves Gusztávot nevezték ki, a közellátási ügyek intézésével Kézsmárki Ilonát bízták meg*

Uj tisztségként újjáépítési és közmunkaügyi előadói státuszt rendszeresítettek, melyre Seres János helybeli lakost jelölték.

A község lakói 1949. márc. 21-én a Tanácsköztársaság kikiáltásé nak 30 éves évfordulójára díszközgyűlést hívtak össze a képviselőtestületen javaslatára.A főjegyző az ünnep jelentőségét a következő szavakkal méltatta:

* A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 30. évfordulója a szabadság ünnepe. A dolgozók felszabadulásának történelmi dátuma. Forradalmunk alapján az Oroszországi Nagy Októberi Forradalom, ami munkásaink előtt már bebizonyította ,hogy kizsákmányoló földesurak, gyárosok, bankárok nélkül is lehet virágzó életet élni. Az első világháború után a magyar dolgozók hittek, hogy szabadságot, jobb életfeltételeket és végleges békét tudnak maguknak termteni.

November 20-án megalakult a Kommunista Párt, mely hirdette a földkérdés , megoldását, gyárak elvételét, memzetiségiek egyenjogúságát , függetlenségét és a Szovjetunióval való szövetsé get. A Magyar Tanácsköztársaság programjához híven a nagyüzemeket közös tulajdonba vette, 100 holdon felüli birtokokat szövetkezetek kezeihez adta és a dolgozókat a kizsákmányoló tőkés - és földesuraktól megszabadította. Az iskolákat államosították bevezették a 8 órás munkaidőt. Lenin tanításait kommunistájaink nem értették meg elég jól , nem tekintették a pártot élcsapatnak, szerepét lebecsülték. Nem tisztították meg az államapparátust , rendőrséget, honvédséget a reakciós szabotálóktól. Ilyenformán Tanácsköztársaságunk nem tarthatta magát. Nagy nemzetközi jelentősége volt abban, a nőket egyenjogusitották.

Tanácsköztársaságnnk az orosz állam ellen történő nemzetközi ellenségeskedést egyidőre megállította.