Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

17 -A felszabadulást követő első napokban a község ügyeinek intézését az 1944» okt. 14-éh megválasztott 5 tagú ideiglenes vezetőség végezte.

1945* január 1.-től a közigazgatási élet zavartalan volt.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945 • ME. sz. rendelet alapján képviselőtestületet újraválasztották.

A tárgyban tartott 1945* márc. 3-i jelőlógyülésen az előadd főjegyző bejelentette,hogy a Nemzeti Bizottság javaslata alapján a következő személyeket javasolja képviselőtestületi tagokká

Ddczi Márton, Dósa Gergely, Hegedűs P.János , Hürkecz Márton, Kádár József, Kiss F. Antal, Ki. K. Kiss István, Kovács M. István, Kovács József , R. Kovásc Márton, Ся. Molnár János, Pozderka Fábián, Radics József, Serkédi István, Soós Antal,

Szabó Mátyás, ^zarvák László,Szilák Péter, Szűcs András,

Tót& Máté.

A két póttagsági helyre Herkó József é§o Szaszkó Elek helybeli lakásokat javasolta.

A testületi tagságba javasolt személyek vagyoni állapotuk szerint a kis-és középparasztság tétegeihez tartoznak.

A jelölést elfogadták és a közgyűlésen az alábbi határozat született.:

* Mesterszállás Község Nemzeti Bizottsága által kijelölt és ezen ülésen megjelent helyi lakosok egyhangúan kijelentik, hogy az ideiglenes képviselőtestületi tagságot elfogadják és ennek megfelelően az ideiglenes képviselőtestület megalakultnak nyilvánítják,.*

A Nemzeti Bizottság 1946. ápr. 8-i ülésén felülvizsgálta az alkalmazottak létszámát, ugyanakkor elbírálta politikai magatartásukat.

A község sajátosan mezőgazdasági jellegű olyan értelemben, hogy itt a felszabadulás előtt nagybirtok nem volt.