Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

— 14 —

A közellátási nehézségekre tekintettel, a Nemzeti Bizottság figyelemmel kisérte az aratási és betakaritási munka menetét* Vizsgálta 1949* ápr. 21-i ülésen a 11 magánkézben lévő cséplőgép tulajdonosainak magatartását, melyről a következő igazolásta adta ki*:

Gsik József : magatartásának elbiráláíát a felsőbb hatóságokra bizza, mert a szolnoki Uzsorabiróság 1947* április 17*-én kelt végzése szerint elitélte 3 havi fogházra, mint főbünöste 3 évi hivatalfosztásra és ugyancsak 3 évre politikai jogától megfosztotta.

Az Ítéletet 3 évi próbaidőre felfüggesztették.

A többi 10 cséplőgéptulajdonost politikailag megbízhatónak minősítették. A3/

A magyar évezredes vágyát elégítette ki az 1945* márc. 18-i 600/1945« az. rendelet, mely földösztó bizotságok alakítására ad utasítást. A megyék, járások és a községek siettek élni jogukkal, köztük Mesterszállás is, és 1945* márc. 27-ig mindenhol megalakult a fent említett bizottság * /16/

Községünkben nagybirtok nem volt, igy a nincstelenek helyben földét nem tudtak kapni. A szegény-parasztság kérésére Soós Antal a Kommunista В Párt vezetőségi tagja felkereste Budapesten Ragó Antal országgyűlési képviselőt. Előadta a község szegény-patasztságának helyzetét , a kérte, engedélyezzék Mesterszállás zsellérei részére a mezőhéki határban lévő Fábián-birtok szétosztását. Erre engedélyt kapott és igy került sor a birtok szétosztására.

Szemtanuk szerint a földosztásnál nézeteltérések adódtak.

A Földosztó Bizottság néhány tagja ugyanis azon a véleményen volt, hogy a földet nem kell felaprózni, a majorokat nemkell felszámolni, hanem a nagybirtok helyére termelőszövetkezetet kell megalakítani. A földosztásnál a szovjet hadsereg egyik jelenléted képviselője tiltakozott és követelte ,hogy a földet ki kell osztani, mert a gépek és igavonó állatok hiányában csak igy biztosítható a folyamatos termelés.