Horváth Ferencné - Csabai István: Mesterszállás története 1945-70-ig (1972) / 253-1972

- 10-II/2. Politikai élet 1945-49 között.

Ä Tanácsköztársaság idején megalakult Kommunista Párt tevékenysége a forradalom leverése után megszűnt* újjáéledését csak a felszabadulás htzta meg* Amint a község a háborús kábulatából magához tért, idős veteránok megalakitották a munkások, parasztok érdekeit kezdettől fogva céltudatosan képviselő Kommunista Pártot. Az alakuld gyűlés 1945* II* 25*-én volt, a Herceg Bálint féle házban. / jelen Honvéd u* 26.sz./

Az alakuld ülésen vezetőségi tagokká választották:

titkárnak Serkédi Istvánt

szervező titkárnak Csesznakov Todort

vezetőségi tagok lettek még: Sods Antal, Tdnya Mihály,

Nándori György /12/

A párt osztálybáziáát a kisparasztok és agrérproletárok alkották. Ez a község lakéinak összetételéből adódott, hiszen Mesterszálláson abban az időben munkásosztály nem volt.

A párt kezdeti tevékenységét a dolgozók jólétéért, a kulturális felemelkedésért vívott harc jellemezte.

Javaslatot tett a Kommunista Párt az akkor még meglévő reakciós szervezetek és pártok feloszlatására. így került sor 1945»

IV. hó 20.-án a Levente Egyesület, valamint a Magyar Élet Pártja, majd egy év után , augusztus 17«-én a KÁLÓT tevékenységének megszüntetésére.

Ezen egyesületek és pártok vagyonát leltárilag а я község tulajdonába adták.

Fontos színhely volt Mesterszállás 1945* jun. 17»-én a Kommunista Párt egy népgyülésének.

A Tiszavidék c. lap 1945* jun. 19. -i száma igy kommentálta az eseményt:

* Népgyűlést tartott 17»-én a Kommunista Párt Kunszentmártonban és Mesterszálláson. Nagy tömegek vettek részt."

Legjobban sikerült a mesterszállási népgyülés. Gönczi Béla a kunszentmártoni Kommunista Párt részéről beszélt.