Szelevény 25 éves fejlődése (1945-70) (1970) / 0251-1972

18 A lakosság 80 % -a mezőgazdasági munkás. Sokan dolgoznak a Tsz.ben / 87/ az építőiparban mint szakmunkások ill. segédmunkások Egyre kevesebben azoknak a száma , akik más vállalatnál vállalnak munkát, A KTSZ, kirendeltsége is ezért szűnt meg a községben mivel a szövetkezet átvette a munkaerőt. Alig 15-20 főre tehető azoknak a száma, akik eljárnak a községből és nem találják meg itt a munkahelyüket a " számitásukat *. Az uj falusi értelmiség kialakulása hosszú folyamat a 25 év alatt. Az uj orvos, a pedagógusok ** tanitók, tanárok, a mezőgazdasági terülsten dolgozó értelmiség gyakran változott ezen a területen. Három orvos 60 pedagógus, több üzemmérnök, főkönyvelő volt a faluban ill, váltotta egymást, A Tsz, erőssége ill. gyengesége minden esetben befolyásoló tényező volt ebben. Ma amikor a megerősödés utján egyre nagyobb eredméyneket érnek el, egyre több® szakember van a szövetkezetben • A pedagógus mozgás is minimális, 1966, óta stabil a tantestület. Az értelmiség közöttük is a pedagógusok szivesen vállalják a vezető szerepet a tömegszervezetekben, ai a különösen azon a helyeken amiért nem jár fizetés. A tantestületből adósik a Hazafias Népfront titkára Bozsik József, a VB. elnökhelyettes Békéssy Szilárd, a Körzeti katonai megbizott, a vöröskereszt titkára stb. A községben nemzetiségi családok nem élnek, nem telepedtek le. Időszakonként a szomszédos Csépáról a mezőgazdasági csucsmunkák idején napszámban járnak át cigányok, letelepedésük azonban ezen a területen nincs, A község rendezése az utóbbi 25 évben annyiben fejlődést mutató, hogy azl 945 -öa évben kiosztott házhelyekre, valamint a Kossuth úttal párhuzamosan nyitott Rózsdombon épitenek házat az uj telepesek. Ezek javarészt a faluból kerültek ki uj családalapítással , kisebb részben a tanyákról jöttek be községbe . A tanyák mintegy 46 % -a elnéptelenedett. Többnyire a szomszédos Csongrádon épitenek a tanyasi lakók.