Kulcsár Istvánné: Tiszaug község 25 éve (1945-70) (1970) / 0249-1972

A kisbirtokosok és a középbirtokosok há,yzete sem volt sokkal jobb. Bizonyíték erre, hogy 1920-tól 1945-ig öt patasztgazdaságot árvereztek el teljesen, és 25-ben pedig részleges árverés volt. / KTJ/ . Bizonyíték az is, hogy a község területéné lévő 100 db. lóból 44 Volt a kis- és középparasztoké és 56 a három nagybirtokosoké. 137 db. tehénből 65 db. urasági / melyből a cselédnek összesen 8 db. tehene volt. / A kiss- középparasztoké 72 db. A munkanélküliek száma 1920-tól 1945-ig kb. 30 személy volt. Emellett időszaki munkanélküliség is volt, kb, 40-50 személy. Megfeszített komoly munkával dolgoztak az emberek minimális létfenntartásért. Sorsuk irányításába beleszólásuk nem volt, érdekeiket senki sem képviselte . A falu kommunális ellátottsága legminimálisabb volt. Járda, villany, orvos, gyógyszerellátás nem volt. Sok szegény ember fejezte be idő előtt életét, mert az orvost és a gyógyszert nem tudta megfizetni. Pl . Susányi János, Filó György./I09/195/ Tiszaug kezdetben a csépai egészségügyi körzethez tartozott. 194o-ben Tiszasashoz csatolták. Ez is fokozta a falu pénzügyi nehézségeit. Többel kellett hozzájárulni az orvos fizetéséhez. / KTJ 1940./ A harmincas években megalakult ugyan itt az un. Stefánia Szövetség , melynek azonban a község nem sok hasznát vette, ifüködése a csecsemők mérlegelésében merült ki. /I.09 /1953,/ 4Ü£252ég_felszabadulásának_történet^ Tiszaug egyik legelmaradottabb , legszegényebb község volt tehát a Tiszazugnak. A háború messzire morajlott még, de a falu érezte súlyát. A földesurak által megfélemlített , elmaradott nép keveset tudott a távoli világról, de azt tudta, hogy a háborúban meghalnak az emberek, hogy az ép-egészséges férfiak fiak - és férjek nyomorékan térnek haza. Suttogtak a