Török Ilona: Nagyrév története 1945-70-ig (1970) / 0245-1972
Nyoma van annak is ki volt az első 16 ember , aki nemzetőrnek iratkozott a elment a hazát védeni: Pápai János, Szokoly Sámuel, Ambrus István, Varga Gerzson, Takács Sámuel, Takács János, Pákozdi Gábor, Sebestyén Bálint, Sülye Ádám, Bodnár János, Valki Balázs* Kardos Lajos, Varga István, B. Varga János, Beke Mihály, ífojor Bálint, A mezőgazdaság kapitalista fejlődése növelte a nyomort, a munkanélküliséget, annyira alacsonyak voltak a munkabérek, hogy azok is csak tengették az életüket akiknek munka jutott. A Nagyréviek közül is többen választották a kivándorlást, a többen rokonszenveztek a kezdődő agrár szocialista mozgalmakkal. 1900: Nagyrévnek 1537 lakosa van, földterülete 5.204 kh. Ebből szántd 3552 hold, a többi rét, legelő , ártér. Lakosai között egy német, 6 szlovák és egy román volt. Munkanélküli volt részben vagy teljesen 200 ember. Irt és olvasott összesen 850 személy. A lakóházak száma 385, ebből 5 épült kőből, 15 háznak volt kőalapzataés vályogfala , 365-nek sár és vályog az alapja és a fala is. Cseréptetős volt 52, zsindelyes 68, nádtetős vagy zsuppos 265 ház. 1930: Nagyrév nevét szárnyra kapta a hir. Eddig csak tüdősök, kutatók, régészek ismerték szerte a világon, s akkor csak mint lidérces álom, mint iszonyat , felrémlik nevével együtt a szörnyű arzénos gyilkosságok sorozata. Asszonyok voltak a gyilkosok. Megmérgezték férjüket, eltették lábalól az öregeket, betegeket. 50 sirt hantoltak fel a temetőben és 46 halott csontjában találtak arzént. Megkezdődött a monstre per tárgyalása Szolnokon. A vádirat nemcsak az asszonyok ellen emelt szót. A vádlottak padján ült az akkori rendszer is. A védőper tárgyalásán amikor az inditó okokat kereste többek között ezt mondotta: * A gyilkossági sorozat első oka a föld a volt. Nagyréven a határ 75 a nagybirtok * Móricz Zs. iá itt járt az arzénes per idején. Gyalogolni jó c. riport gyűjteményében A senki szigete riportjában igy ir:
