Török Ilona: Nagyrév története 1945-70-ig (1970) / 0245-1972

- 34 A termelőszövetkezet fejlődése kisebb visszaesésésektől elte• kintve 1956-ig töretlen volt. 1955-ben már 89 ta&ja volt és 490 kh. földdel rendelkezett. Állatállományuk 90-re csökkent, de még mindig a gazdaságosság ka határain belül maradt. * A termésátlagok alacsonyszintű agrotechnikára vallanak, hiszen 1954-es évben 9,3qAh . buzáből. Részleteiben a többi termésátalgok: zab: 9q. ősziárpa 5q« kukorica 9.1 q. lucerna 20q. cukorrépa 130q . holdanként* Műtrágyát nem használtak , csak valamennyi istállótrágyát. 1955-ben a szövetkezet tiszta vagyona 302 000 Ft. A fel nem osztható szövetkezeti alap pedig 424 000 Ft. 1956-ban az ellenforradalom hatására bizonyos fokú visszaesés volt tapasztalható, amely a taglétszám visszaesésében volt tapasztalható. A létszám 59-re csökkent, a közös vagyon viszont gyarapodott. A tiszta vagyon az előző évihez viszonyítva 450 ezerrel gyarapodott, a fel nem osztható szövetkezeti alap pedig 53 ezerrel nőtt. A vetésterületi arányok maradtak és a termésátlagok is megegyeznek az előző évivel. Aze ellenforradalom utáni években 1959-ig a taglétszám stagnált, de a tiszta vagyon tovább emelkedett 1107 ezerue, a fel nem osztható szövetkezeti alap pedig 592 ezerre. A munkaegyóég értéke 35 forintra emelkedett. A számosállat létszáma az előző évek szintjén maradt. A gazdálkodás szintje az előző é\ekhez képest fejlődött. Minden növény termésátlaga magasabb volt, a munkaegység értéke pedig az eddigi leg• magasabb .Az agrotechnikában is volt féjlődés, 1958-ban használtak először műtrágyát. 4 Az 1959-es felfejlesztéssel két termelőszövetkezet lett Nagyréven. A régi Haladás és az újonnan alakult Uj Élet. Nagyrév termelőszövetkezeti község lett. Az előző években mutatkozott fejlődés kissé visszaesett, ennek meg volt a magyarázata is.