Bakodi Lajos: Cibakháza története 1945-70-ig (1970) / 0244-1972
- 19 A pénz értéke romlik. 1945- augusztus elsején már holdját adná Jászkarajenő 100 P-ért a földnek. Mivel intézkedés nem történik a Jászkarajenőiek irtják az ártéri erdőt. Levél Jászkarajenőnek: " ha kell, jogos tulajdonunkat karhatalommal is me védjük." 1945.dec.ll. Kapitány István. A viher hullámai csak 1950-ben ülnek el Cibakháza teljes győzelmével. /Az is lehet, hogy a Jkjenőiek rájöttek arra, hogy semmi haszon nincs a 100 kh ártérből, csak a terület nagyságát növelné és az akkori badási kötelezettség legyen Cib; kházáé./ A földosztás megtörtént. Biztosan jól, mert az utókor nem sokat beszél róla. Persze, nem minden igénylő kapott földet. Nagyon érdekes, sőt már a humor határát súrolja Révész István esperes és a FIB levelezése. Révész: Megillet 46 kh föld cserében azért a földért, melyet házhelynek osztottak ki. Vál sz a FIB-től: ,,i! iem illeti meg a 46 kh föld a plébános urat, mert nincs kiosztásra váró földünk! Forduljon talán kérelmével Tiszaföldvárhoz, vagy Nagyrévhez." /Meg kell jegyezni, hogy Nagyrévnek is kevés a földje./* A plébános panasza meg^ár^a a megyei szerveket. Leirat a községi FIB-hez: csereterületet biztositson Cibakháza a plébánosnak /olvashatatlan aláirás./ A válasz rövid és nagyon velős: "Kiosztásra való földünk nincs, kér ten a plébános Tiszaföldvártól." 1945.junius 8. Kapitány István biz.elnök. Mondani sem keli: még többszöri sürgetés a megoldásra./Levéltár 1945.junius 21,27,/ , de megoldás nincs. Föld nincs! +/Levéltár 1945/39/.