Bakodi Lajos: Cibakháza története 1945-70-ig (1970) / 0244-1972

Bede Istvánné Kurucz Antal id. Bodnár Miháiy id. Kapitány István. Megalakult még a Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpált is. Jellemző erre az időszakra, hogy politikai téten nagy a fejetlencég. Pártok jöttek létre, azcrt, hogy pártok is legyenek. Szemben a többi párttal, a kommunista pártnak nagyon komoly programja volts a földosztás. Minden párt tudta azt, hogy földosztásnak lenni kell, de a kivitelezésben néha volt egyetnemértés is. A kibontakozást várta mindenki. Közelgett a vetés ide^e. Kiki fogott magának földet ősszel, és azt be is vetette, természetesen holdanként megfelelő dijért. /50 kg buza, vagy az ára/. De a földterület nagy része üresen maradt, mondván azt, ha lesz földosztás, majd bevetjük, ha nem lesz, akkor majd beveti a föld gazdája. 1945. februárjában ^egszünt Cibakháza pihenőhelynek lenni, 3 az itt állomásozó, szovjet csapatok elhagyják a községet. Ekkor azonban már olyan események zajlanak le, melyek a biztos földosztáshoz vezetnek. Karpenkó kapitány a szovjet csapatok részéről járási megbizott, a községi elöljáróságot magához rendeli és záros határidőn belül pontos földfelmérést követel. "Vagy nem akartok ebben az évben enni?" kérdezte. A küldöttség tagjai név szerint: Kapitány István, Kalmár Sándor, és Bodnár Mihály mint mezitlábas mérnökök munkához láttak. Mivel az 1945-ös év eleje tele volt ellenmondásokkal, sokszor felmerült az a kérdés, hogy hozzá merjünk-e nyúlni a földhöz? Lehet-e felelősséget vállani, mit hoz majd a jövő? Megállni nem lehetett.