Szlankó István: A Tiszazug település- és gazdasági földrajza (a szakdolgozat kézirata, rajzainak negatívjai) (Tiszazug, 1967) / 0239-1972

21 A program : megváló aitasa aur&n elkerülhetetlen lenne t hogy a kieebb fcősségek ne kerüljene* hátrányos helyzetbe, de a jövő érdekéhen aldOzatot kell hozni. IV. Né pceségfölűrajz a Tiszazug az őskortól kezdve lakott terület. Lakóinak szamara vonatkozóan az els5 adatunk 1571-ből, a török aegsaál— la® idejéből való. török adókönyv - defter - felsorolja, hogy hai^y huz volt községenként. A tiszazugi törül etet számitva ez 255 hazat jelent, kb 100-1500 lakóval, tehát egy aai közepes község lakosságának kb $ felét teszi ki. A t^rok hódoltság után a XVIII. ezuzadban az elnéptelenedett területeare ma ahonnan érkeznek telepesek. Akiknek .megtetszik itt, azok maraának, a többiek tovább mennek. Ez a vándormozgalom Tiszasast és Sselevényt érintette a legjobban. 171>ben 11 ujfaluai ceal^d költözött Saara, később Kecskemétről, Dénhorvötrdl, riezapolgúrról» Jászberényből, Ssataurbdl ia jöttek. Szel©vénybe 1750-ben 19 családot telepitettek; Szolnokról, Turbkszenta&iklósról, Jászalsőesentgyörgy: ől— aso. bun özek 1754-ben továbbmentek Zentára. általában a betelepedők kiköt Hték a zabijd nádvágás jogát. A nádat tetőkéi-zitásre, tüzelőnek stb. használtak. Csaknem száz évre visszamenőm 10 évi ugrásokkal nyomon követhetjük e k~s területen élők szamának változását. Tis uzUc lakóinak ezuiaa IX év alatt másfélszeresére eaükeiett, de közben volt több is.