Szabó Jánsos: Tiszaföldvár helyismereti bibliográfiája (Tiszaföldvár, 1970) / 0236-1972

•:i/3 szó Az Uj Magyar Lexikon 6. kötetének 513. oldalin találjuk a Tiszaföldvír cimszát: "Tiózaföldvár önálló tanácsú község; Szolno

1' megye, szolnoki járás. 1960-os adatok szerint lakainak szarna: 12.520. "'agyarárxyu honoki szőlő- és gyümölcstermesztés, alo-n. Téglagyár. A Tiszazug terményeinek piaca. Gimnázium. Gyógyfürdő.' A Magyarország helységnévtára 1962-es kiadása a következőket közi": "15.954 kh terület. 12.486 lakos. Vasút Illőm Is. /a Szolnok-Szentes vonalon/ Autóbusz közlekedés. 12 tanyai kerület tartozik hozzá: Czingell-ut, Homokrét, Hornok, 'őrösi gátőrhíz, ! unhalom, i ariháza, tóasznyik-uti tanyák, zánhal '.a, R'kositeler , tanya, Szigetitanya, Turi-ut, Zsi:»ofci tanyák, Zsiger ol<lnl." K két forrís rövid adataihoz hozz-á kell tenni néhány dolgot, hogy közelebbről szemlélhessük a községet. Tisza földvár termelőszövetkezeti község.A Tiszazug "fővárosa". Talajtani adottságai ják. Alkalmas a gabona-, kukorica-, szőlő- , :yüraölestermesztésre is. A Szigetnek nevezett ré fí (

r G p G 3 SZÍ/" "" ezt az állattenyésztés hasznosítja, indent Összevetve: Tiszaföldvír talajtani, vizrajzi, éghajlati adot ságai, lehetővé teszik a fejlett polikultúrás mezőgazdaságot. A kulturálódás objektív lehetőségei adottak, 'üvelődési híz, mozik, könyvtár, középiskola, általános iskolák, Tiszazugi uzeum ezek képezik a kulturális élet alapját. Sporélet két klub' an folyik TSZ SK, Gimnázium. Tiszaföldvár lakossága a tsz-ekhen és a szomszédos Martfű cipőgyárában tal 11 munkát. TÜndkét munkalehetőség viszonylag nyugodt, jövedelmező - tehát az elvándorlás mérté'e nem nagy. A fejlődés perspektíváját a vét országos hirü termelőszövetkezet: a Lenin és a Szabad f'ép képezik.