A Tisza Cipőgyár 20 éves fennállásának, alakulásának története (1970) / 0235-1972

Fentiekből megállapítható, hogy a Cikta fí.T. részvényeinek több mint 97 %-é.t Batya Családi részvénytársasága jegyezte. A fennmaradó néhány darab résztvényt néhány vezető tisztviselőjével és hog,y a magyar hatóságokat is megnyerje, két magyar báróval is jegyeztette. A "Cikta" név és részvénytársaság elnevezés ellenére is az üzem tulajdonjogilag loo %-ban továbbra is a Bátyáé maradt • I A gyár martfűi beindításához jól képzett szakmunkásokra volt szükég. Hogyan biztosították ezt? A fontosabb kulcsgépekhez Érsekújvárból helyeztek át dolgozókat és egyidejűleg martfűi és környékbeli dolgozókat csoportokban Érsekújvárba vitték betanulásra. A tulajdonképpeni termelőmunka 1942. Őszén indult meg Martfűn az I.sz. csarnoképületben, házicipő gyártással. A kétemeletes gyárépület 1943. középen lett kész. Ebben az épületben a termelő munka tehát csak akkor indulhatott meg. A termelő üzemrészek építésével egyidejűleg kezdték meg a lakóházak, munkásszállók, utak, stb. építését is, a Zlinből hozott építőipari gépekkel és felszerelésekkel. Lakás azonban már ekkor sem volt elegendő. A termelés felfutásával egyidejűleg nem épült annyi lakás, hogy minden dolgozót elhelyezhettek volna. A Martfűre helyezett dolgozók közül sokan kénytelenek voltak a környező falvakban bérelni lakást, és onnan bejárni. Hogyan történt a bejárás? Nem ugy mint ma! Néhány-an a vonaton és igen kevesen kerékpáron. A kerékpár még IUJSUS cikknek számított. A dolgozók legnagyobb része gyalog járt be Tiszaföldvárról, Cibakházáról, Kengyelről és Rákóczifalváról. Autóbuszjárat még nem volt. Az üzem jelenlegi IV.sz. csarnokában voltak elhelyezve a nőtlen és hadadon dolgozók. A jelenlegi I.sz.csarnokban volt elhelyezve a készáruraktár, a£z asztalos műhely, a kaptafa és stanckés raktár, valamint az irodák egy része.