A Tisza Cipőgyár 20 éves fennállásának, alakulásának története (1970) / 0235-1972

.15 Az üzem bővítésével egyidejűleg, megindult a kereskedelmi hálózat szervezése is. 1944-ig a régi határokon belül, 13 fióküzlet működését engedélyezték. Ez a felvidéki és délvidéki, valamint a kárpátaljai fióküzeletek elvesztésével a kereskedelmi forgalom lebonyolítására kevésnek bizonyult. A vállalat kérte, hogy további, nagyobb városokban nyithasson elárusitó helyeket, összesen 26 helyiségben. Ebben az időben 1946. év végén nevezte ki Bán Antal - akkori iparügyi miniszter, - Hubai János szociál demokrata szakszervezeti vezetőt a vállalat élére vezérigazgatónak. Az üzem élén álló csehszlovák vezetők őt bizták meg azzal, hogy összeköttetése révén szerezze meg a további fióküzletekre az engedélyt. Ez nehezen ment, mert akkor még magántulajdonban levő cipőgyárak, nagy- és kiskereskedelmi vállalatok érdekeik veszélyeztetését látták ujabb fióküzleteik megnyitásában. Mindent megtettek az üzletek megnyitásának a megakadályozására. Hosszas huza-vona után végül a kért 26 helyett mindössze 5 fióküzletnek a megnyitását engedélyezték, összesen tehát 18 fióküzlettel rendelkezett a vállalat. A fokozatosan növekedő termelést ez a kereskedelmi hálózat nem birta értékesíteni. További üzletnyitásra viszont már nem volt lehetőség, a még magánkézben levő kis- és nagykereskedelmi hálózat pedig bojkottálta a Cikta gyártmányok eladását. A vállalat emelkedő termelése ellenére állandó pénzügyi zavarokkal küzdött. A kiskereskedelmi kereskedőkkel folytatott hosszas tárgyalások után cégül sikerült megegyezni és minden nagyobb helyiségekban akadt cipőkereskedö, aki bizományi rendszerben elvállalta a gyár termékeinek értékesítését. A kereskedelmi hálózat a saját 18 üzleten kivül, további 39 bizományi üzlettel bővült. Ez a hálózat már sokkal jobban biztosította az áru értékesítését. Később egyes nagykereskedelmi vállalatok is bekapcsolódtak a Gikta termékeinek árusitásába, megkönnyítve termeivényeink értékesítését.