A Tisza Cipőgyár 20 éves fennállásának, alakulásának története (1970) / 0235-1972

- 13 A beérkezett anyaggal az üzem már bizonyos kezdőtőkései rendelkezett a további termeléshez. A rohamosan fejlődő infláció azonban nagymértékben hátráltatta a fejlődést. A termékek egyrészével csereüzleteket kellett kötni, hogy a dolgozók élelmiszer és egyéb szükségleteit biztositani lehessen. Az anyagbeszerzés vontatott és nehéz volt. A többi cipőgyárak nagyobb lehetősége volt az anyag beszerzésére, mert magán szektorként működtek és pénzügyi forgalmukat nagyrészben valutával és arannyal benyolitották le. A mi vállalatunk a csehszlovák állami szektorhoz tartozó vállalat már nem tehette meg ezt, ezért sokkal nehezebben tudtuk csak lebonyolítani a beszerzést és értékesitést. A gyárnak nehézséget okozott az is, hogy szakmunkásaink nagyrésze Érsekujvárott maradt és csak kis része tért vissza Martfűre, iz utánpótlást a környékbeliekkel kellett pótolni, akik eddig még nagyon keveset vagy egyáltalán nem dolgoztak ipari üzemben és évek kellettek ahhoz, hogy megtanulják a szakmát . A szakképesítéssel kapcsolatban kelljí megem'liteni, hogy a vállalatnak saját alapitásu 3 éves szakiskolája volt, ahová négy középiskolai /polgári, vagy gimnázium négy alsó osztálya/ végzettséggel vették fel a tanulókat. Az iskola 19^5/46-ban kezdte meg működését és jól képesitett fezakmunkásokat biztosított a vállalatnak, akik később alkalmasak voltak műszaki, vagy egyéb vezető beosztások betöltésére, is. Komoly nehézségekbe ütközött a gépek üzembehelyezése is. A tartalék gépraktár és alkatrészraktár, teljesen leégett, nem volt utánpótlás, a futószalagok meginditása sok nehézséggel járt