Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

szonylag előnyösnek mondható. A körzet kapcsolatban van a Központi Iparvidékkel, Kelet-Magyarországgal ill. Szovjetunióval és Romániával. Közúti és vasúti szempontból is jó összeköttetése van az ország déli és északi részével is. /24,: 550; 55.: ; 38.: 333./ Ahhoz, hogy ez a jó közlekedési helyzet megmaradjon további terveket és létesítményekét kell létrehozni.

C./ A vízi közlekedés fejlődése, visszafejlődése, problémái:

A belső forgalom lebonyolitásában a Tis a vesz részt. A Tisza közlekedési és szállítási jelentősége csekély, a Hármas-Körös hajózhatósága ellenére sincs kihasználva. /24.: 550/

A Tisza magyarországi szakasza egészében hajózható - '595 km -, bár á Felső-Tisza a tiszalöki duzzasztónak köszönheti hajózhatóságát. Hajózhatósága nem a legkedvezőbb, aminek egyik oka a csekély v'zhozama, illetőleg a sok gázló. A másik oka a rendkívül ingazdozó vízállás, mely nemegyszer - igy 1967-ben is - 11 m viálláskülönbséget is eredményezett néhány hónapon belül. Magas vizállás estén a hidak főképp az algyői, akadályozzák a hajózást. Hiszerkezeíi magassága a "0" pont felett mindössze 12,18 méter, ezért néhány méteres áradás esetén sem férnek át alatta a hajók, még a viszonylag alacsony uszályok sem . A Tisza személyszállító hajója a "Délibáb". Útvonala Vezseny - Szolnok - Tiszaburs. Kedvezőbb helyzete azért van, mert mindennap kiköt szolnoki bázisán több órára, ezért nem szükséges sok üzemanyagot felvenni, s ezzel a merülést deciméterekkel csökkenti. A "Délibáb" 200 utast szállít. A tiszai személyhajózás olcsósága ellenére, lassúsága miatt elsorvadóban van. A Szolnok - Szeged járatot 1965-ben a MAHART kihasználatlansága miatt megszüntette /20.: 133./. Az 1960-as évek elején még igen kedvező volt a helyzet a tiszai személyszállításnál. A náyr elején

13 ezer ember utazott hajón Szolnok közelében. S ha ezt nézzük, a személyszállítás "okozódik. A rendes napi járatokon felül vasárnap