Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

uj vonal az ország legforgalmasabb vasútvonalává fejlődhet. A költségek együttesen 815 millió Ft-ot tesznek ki az uj Duna-hidat is be számitva. Azonban megtakarítható lenne a budapesti csomópont fejles tési koncepciójában javasolt beruházásának egy része. Ez a javaslatot még az 1980 előtti, ütemben akarják megvalósítani, ami azonban ennél jóval nagyobi összeget emésztene fel. Ezek a tervek 10-15 éves távlatok. Még későbbi időpontra tehető Szolnok - Miskolc irányé ban a hiányzó közlekedési kapcsolatok megteremtése. Ennek segítségével Szolnok a Miskolc - Pécs között kiépíthető vasúti, vagy közúti kapcsolat középső állomásává válhat, ami növelné Szolnok keleti főcsomóponti helyzetét. Az iparosított körzet lehetővé tenné, hogy a tiszai hajózás, a szolnoki vasúti és közúti csomóponthoz kap csolódjék, a leendő Duna-Tisza csatorna megépítésével. A csatorna a tervek szerint Lakiteleknél érné el a Tiszát, és igy Kecskemétet is viziuton lehetne megközelíteni Szolnokról. Ezáltal létrejöhet a szolnoki ipari körzetnek közös vasúti, közúti és viziuti körforgalma Szolnok - Cegléd - Kecskemét - Lakitelek négyszögben, amely már ma is meglévő zárt négyszöget alkotó vasúti vonalakra támaszkodhat. /37.: 102, 105, 109; 17.: 125/-36. ■ I, í( h , C. f

B./ Az országúti közlekedés fejlődése, problémái:

Szolnok megye közúti közlekedésének a népgazdaságban betöltött szerepét vizsgálva, a megye közlekedési szerkezetében elfoglalt helyét a vasúti csomóponti helyzete, s a tiszai szállítások mindenkori lehetőségei /e lehetőségek időszakonként változó kihasználása/ határozzák meg.

A megye útjait két csoportba osztjuk: a tanácsi és állami kezelésű közutak. Az állami közutakat a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium szolnoki kirendeltsége tartja karban. Az utak jellege szerint a megyében megkülönböztetünk főúthálózatot, összekötő-, bekötő és állomáshoz veztő utat. Ezek hossza összesen 1967-ben 1326 km- 9 -