Boros Rozália: Mezőhék község (1970) / 0198-1971

M E Z 0 H É K I. Mezőhék kialakulása. 2. A felszabadulás előtti helyzet. 3. A héki határrész felszabadulása. 4. A felszabadulást közvetlen követő idők. 5. Az önálló községgé válás. 6. Nehézségek a termelés megindulásában. 7. Az önálló Tsz. megalakulása. ö. Az ellenforradalom. 9. Uj Tsz.-ek alakulása. 10. A Táncsics Tsz. és az Állami Gazdaság fejlődéséről. II. A szociális helyzet alakulása. 12. Mai problémák községünkben. 13. Jövőnkről. Mezőhék Szolnok megye déli részén elhelyezkedő kis község. Galambos Lajos szavaival élve „tanya-falu"*. 1952-ben vált önálló községgé Tiszaföldvár, Öcsöd és Mezőtúr határmenti területeiből. Nevét a rajta keresztülhaladó^ Hék folyóról kapta, amelynek ma már csak kisebb maradványait találjuk. A község neve sok változtatáson ment keresztül, majd 1953 augusztusában Hékből Mezőhék lett. A felszabadulás előtt ezen a területen több 350 kh-ig terjedő birtok volt. A nagybirtokok egyrészét 1940-ben szétosztották, ugyanis az akkori birtokos zsidó volt. Ekkor, közel 80 ember kapott földet. A gazdaság központja jól felszerelt volt. A kastély mellett magtár, villanytelep és több istólé volt. Ezekben az istálókban kb. 250 jószág fért el. A gazdaságból a martfűi állomáshoz kisvasút vezetett. A földosztáskor épitőanyaghiány lépett fel, amin a Tiszaföldvári Elöljáróság segitett. Az uj gazdák lebontották a cselédházakat, istálókat és az épitőanyagot szétosztották maguk között.Ebből az újonnan szerzett földjükre épitettek házat. Ami épitőanyeg kimaradt, az. elkerült Mesterszállásra, ahonnan azért a módosabb gazdáktól élelmet, takarmányt kaptak. A cselédek közül sokan Tiszaföldvárra költöztek s magukkal vitték az épitőanyagot is. Ez a pusztitás mérhetetlen károkat okozott, amit most tudunk csak igazán értékelni. Azt a 200 férőhelyet a szövetkezet ma is fel tudná használni. A kőtörmelékből épült házak száma 5-6 ma. A kisvasút is ennek a rombolásnak lett áldozata. Ma már ennek a