A martfűi téglagyár feldolgozása (Martfű, 1969) / 0175-1971

•A részvénytársaság idején I^anciaarazágbaii exportálták a cserepet, a téglagyártás került elötérbeíAt ermel ás ugy indult, mint a vályogverás• 3 ödröket ástak, sárgaföldet hordtak taligába, na majd belocsolták, kapálták, taposták ás kihordták

T a taligával kapáival a téglavető mintába. Ászáritás szabad ág alatt játszódott le. Később építették a száritószineket. Aszáritó szin A felszabadulás előtt részvénytársaság kezében volt. Majd 1950ben államositották ás 1953-ban villamosittották, utána pedig autómat izá ták az egyes folyamatokat. Gépsor alkalmazása - gőzgép meghajtása- energia meghajtása. Száritószin szalagositása, beruházást nem kapott az üzem.. Az üzem időszakosan.működik áx az I; műszakban ás ez 80/É-ban kedvező.Dolgoznak reggel 7 órától, este 6-ig.A munkaidő kb lOórás, közben félóra ebédidő. Kupcserppnál a munkaidő 4,*5 óra, tégla és hornyolt cserép 10,5 óra a munkaidő a megadott teljesítmény mellett. Az üzemrészek nem felelnek meg a követelményeknek, si>.in és présház mellett 400makerülö. Az éghajlattól és szükséglettől függ a módszer változtatása. Az orsz Duvanov módszert nem használják. A selejtcsökkent és az időjárástól függően változik. A dolgozók nem ujitank, mert tö^rtént már olyan dolog is, hogy az egyik dolgozó beadta az ujitást ás azt mondták, hogy másutt már ezt elfogadták. Tapasztalatcsere nincs. Sem hazai, sem külföldi üzem látogatása ne tört int, csak javaslat hangzott el. Jlen

jár

ó .dolgozó: Szőke lászló^tfcserépríaelSjfc. Az ipartelepnek van ovodája, fürdője Í3 üzemi étkezője. Kulturális létesítményekről szó nincs. Volt pl. könyvtár, de nem használták és megszűnt. Sportlehetőség nincs.