Az istenmezejei bánya története (1971) / 151-1971
Istenmezeje története Istenmezeje a Tárná mentén, hegyektől körülzárt szűk völgyben épült. A község utcái az erdőbe nyúlnak, illetve a hegyek meredek lejtői a lakóházak között simulnak el. "Őskori emlékei az 1868-ban felkutatott 2 db. vaskorbeli diádé' mon túl, egyéb e kort jellemző régiségek. Jerney szerint kun-palócz kisebbség szállta meg. Királyi bárbirtok volt a XIII.században, melyből kisebb földeket ismeretlen tagú nógrádi nemescsaládok ősei kaptak. 1465-től Olcsvári, 1489-től Porkoláb családok ismeretesek, mint felesbirtokosok. E felaprózás miatt a mohácsi vész után is kisnemesi birtok volt. 1564-ben 6 jobbágytelek volt adó-terhes. 1583-ban Eri bin Mohamed török spáhi hűbérbirtoka volt 3000 akcse évi jövedelemmel. A hódoltság megszűntével előbb kincstári birtok volt, majd pedig Benequen kamaratiszt nyerte el. 1715-ben curiális kisnemesi falu volt lo jobbágy lakossal. 174é-ben özv.Parkas Istvánná a birtokosa.- Újkori birtokosai! a Borhy örökösök és Steiner Mór”. /1 / A község talaja erősen köves, sik terület pedig alig-alig akad. így a mezőgazdaság a község határában soha nem in - dúlhatott virágzásnak, annak ellenére, hogy a környező községek fejlett mezőgazdasággal rendelkeznek. A közeli hegyek lejtőit akácerdő borit ja. A hegyvonulat déli lejtőire gyümölcsöst is telepitettek, mely közepes termés - hozamot biztosit. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület is gyenge talajú. Ezért a lakosság jelentős része a XIX. század végétől ipari foglalkozásra tért át. A felszabadulás után a község, mint ipari jellegű település rohamos fejlődésnek indult. Pőleg iparilag miután 1951- ben megnyitották a falu határában a bentonit-bányát. A férfi lakosság nagy része a bányaiparban dolgozik. Az istenmezejei bányászok minden üzemnél igen szorgalmas jó munkásoknak bizonyulnak. Legtöbbjük vájár, ami komoly szaktudást igényel. A szorgalmas, jó munka eredménye meglátszik a falun.
