Dr Varga Lajosné: Tiszaföldvár az új élet kapujában (Tiszaföldvár, 1965) / 0141-1971

- 7 tiszafölűvári gimnáziumi hivatalsegéd, aki őrzi ezt a kéziratot eredetiben, mint családi ereklyét. Tőle kaptuk legépelésre. Az 1834. évi nagy fogadkozás hogy a tiszaioldvári nemesek a közterheket birtoknagyság szerint viselik közöse

n szép reformkorszaki felbuzdulás, de nem tudjuk meg a jelentésből, hogy a közteherviselést .jobbágyaik terhére vállalták-e a nemese

k, vagy ajx saját terhükre ! S mint a kézirat 5. oldaláról kiderül:az igeret megtartása körül sok probléma volt még. Az 1830. évi kolerajárvány idejé

n 40 nap alatt 160 ember halt meg Tiszaföldváron. De nem irnak arról, hogy 1802-1806 között Tiszaföldváron himlő ellen oltottak a Jenneg-féle oltóanyaggal

. Ennek a fontos orvostörténeti közegészségügy-történeti adaléknak a nyomtatásban való megjelenése csak 1961-ben történt meg /:Communicationes ex Bibliotheca Históriáé Iűedicae Hungarica 20.kötet, Budapest, 1961. 75.-80.oldal:/. "Finoman" jellemzi a kézirat Szabó L*. i h á 1 y kiskirályzsarnok .jegyzőt, akinek a házát 1836-ben egy év alatt !!! négyszer gyújtották fel a derék tiszaföldváriak "....hivatala folytatásában inkább tüzes, mint serény, mutatóbb, mint tselekvő, s nem ritkán hatáskörén túllépő...." volt. Részletesen ismerteti a kézirat az 1836-ban alapított "szükség hon-bár"-t /:7.-9.oldal:/, az egyik legkorábbi agrárkapitalista izü "takarékpénztárat", ahol pénztőke helyett gabonatők

e /buza és árpa/ szerepe

l, inert kevés a pénz. A kézirat készítése idején a régi "szükség magtár" tőkés jellegű részvénytársasággá nőtte ki magát "Polgári.társulatialap" né ven i amelynek 100-ezer forinton fétili vagyona van már 1893-ban/9 .old./ 186

1.: elkészül az első községi költségveté

s ! A polgárosodá

s és az ebből következő bürokratizálódás egyik .jel

e, ha nem is első jele, mert pl. már 1348-49 előtt megjelenik egy részletes rendelet arról, hogy hogyan lehet Tiszaföldváron házat lebontan

i; a mai bürokrácia js

wtanulhatna" belőle. /:Ez' utóbbi rendelet nem szerepel a kéziratban, de eredetiben megvan Dr. Varga Lajos tiszagöldvári gimnáziumi tanárnál.:/ Az eredeti kézirat 11. oldalán némi kajánság^al kérdezi a jelentés, hogy az első községi adó

t /:2333 forintot:/ milyen "igazságos kulcs" szerint vetették ki, mert "....arról hallgat a krónika. Az 1849 utáni elnyomatás korszaka ás a kiegyezés utáni évek eléggé gyors, már polgárosodónak nevezhető fejlődést^eredményezne

k. De nehézség még akad. Igy pl. az 1864. évi második községi költségvetést csak szolgabírói rendeletre készítik e

l. Vagyis: a pénzügyi-hivatalj-határidő fegyelem vég no", szilárd

. Igaz, 1863. a nagy marhavész ideje ! 200 szarvasmarha hullik el Tiszaföldváron, ezért a közság 5000 forint "inségkölcsön"-t ka

p, amire még más kéziratok tanúsága szerint sokat hivatkoznak a tiszaföldváriak 1867 után, mert kényelmetlen az inségkölcsön kamatainak a fizetése, de még kényelmetlenebb maga az a gondolat is, hogy ezt az inségkölcsönt egyszer vissza is kell fizetni. Érdekes, hogy az 1863. évi országos aszályról nem jr a jelentés ! /:"rettenetes esztendő":/. m A heti vásártartás 1366-tól kezdődik. Addi

g egy másik, 1846ból származó kézirat szer'nt a cibakházai vasárra jártak

. Ugy tudom, hogy Cibakháza mezővárosi joggal Ts rendelkező település volt

, de később a jobb helyi és helyzeti energiákkal rendelkező TiszaiölovárTulfejlődte. érdekes: sídkor a vásártartás joga nagyon fontos volt, ma pedig:lácv-f 8-ban már nincsenek vásárok Tiszaföldváron. i ég heti két alkalomnal a piac tartja magát, mint korszerűtlen, de még szükségszerű kereskedelmi lehetőség. Orvos valószínűleg már a szabadságharc idején is volt Tiszaföldváron, gyógyszertár csak 1871-től.

/:Az első gyógyszertári épület visszaemlékezések szerint a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában volt, az emeletes Gálik-ház helyén, az általános iskolával szemben, amely emeletes házban