Tisza-Földvár község elöljáróságának jelentése a község közönségéhez (Tiszaföldvár, 1893) / 0139-1971
tiszaföldvári gimnáziumi hivatelsegéc', aki őrzi ezt a kéziratot eredetiben, mint családi ereklyét, rőle kaptuk le^ópelésre. Az 1834. évi na^' fo/;a; kczás hogy a tiszaföl civári ne^c^ek a közterheket birtokna/„üá;. s ze rint viselik közöse n szép refor^korszaki felbuzdulás, dc nen túrjuk mer, a je3 pp.téeből, |>ogy a közteherviselést joM>J,> vui?c terhére vállalták-e a nemere k. vagy a^x saját terhükre ! L> mint a kézirat 5» "ölealáról kic.erülíaz igéret megtartása körül <;ok probléma volt még. Az 1850 . évi kolerajárvány ioe.ié n nap alatt 160 ember halt meg Tisaafölcíváron• Be no a í rnak arról. hopy 1802-1806 köpött Tiozafölüviron h itnlg e ll én o : tq' tak a Jennep-tv>le olt < anya, v a j.. Ennek a fontos orvostör1éneti—-közegészaé;riigy-1örtúneti aualéknak a nyotitatásban való megjelenése csak 1961-ben történt meg /jComiüunicationes cx Uibliotheca Históriáé » edicae Hungarica 20.kötet, Budapest, 19-1- 75.-3C.oloal:/./A r^f.ie/k.Hn^^/-^^./ * 'inoman* jellemzi & kézirat S z b. ú í 1 h ú 1 ;y ki a irályZisprnok ie/ryzőt,. akinek a házát 1 85C-ben egy é > alatt !!1 -— né/;v;,zer _ gyújtották fel a dgj^jjj; tiazaiolt váriak .... .* . ...hí vatala folytatásában inkább tüzes, uint serény, ítutasübb, Lint uselekvv, a ritkán hatáskörén túllépő...." volt. Részletesen ismerteti a kézirat az 18%-ban alapítot t "a züksé,hoi-l v -t /: 7.-9«olc alt/, tsz egyik legkorá bi agrárkapitalista izü "takarékpénz tárat" , ahol pónstőke helyett gabonatók g /buza és árpa/ szerepe l, mert kevés a pénz. A kéziret >észitésc idején a r3/ 1 "szükoé/-; aa't'r tőkés iellerü részvénytársasár/H nrtt'.e ki ma^éi "Polgári társulati Hü alap" néven r amelynek 100 ezer forinton felili va t;yons vaii n'ár 1895-ban/9.o 1 d ./ J.6C 1. i e lkészül az első községi köl tsjgveté s ! A polgárosodá s és az ebből következő feürokratjzélócás egyik/jel e. ha nem is első jele, mert pl. már 1846-49 qiőtt megjelenik e részi tea rendelet ar ról, hogy hogyan lehet Tiezsfölt v.'U'on rv-zai: lobontc.'i i; ^ :r.:d bürokrácia js"tanulhatna 1 1 belőle", /i z utóbbi rendelet, nem szerepel a kéziratban, de eredetiben megveti Dr. Varga lajos tiszagöldvári gimnáziumi tanárnál.:/ Az eredeti kézirat 11. oldalán némi kajánsá,—al kérdezi a jelentés, hogy az eVső községi 3 ó t /:2353 forintot:/ jilyen "igazságos >ailcü w 3zerint V-Jtot' 'rrt "....arró 1 ha• n o Az 1849 utáni elnyomatás korszaka és a kiegyezés utáni évek eléggé gyors, már polgárosodónak nevezhető fe.ilCdóst teroú,ién.vezne k. Be nehézség még akad. Tgy pl. az 1564. évi g-á.sQdik kö za£f-.1 költség vetést csak szolgabírói renc eletro k észi tik el. agyis: a pénzü/v/i—hiv a ráíi rj' £ 1 ^árioő fegyelem ég ne- Igez, 1863. a nagy mai'havéaz í^eje ! 200 szarvasmarha hullik el Visza öldváron, ezért ^ község: 5CC0 forint r <insé;,kölcsön"-t ka p, ainirc méf -— v ás kéziratok tanúsába szerint -— sokat hivátkoznak t.isz& 'ölcváriak 1867 után, mert kényelmetlen az inségkölcsön ke íatairxak a fizetése ; de még kényelmetlenebb xaagn ai. a gondolat is, hogy ezt az inaégk^lcsönt egyszer vissza is kel] fizetni, l^rcekes, hogy az 18G3« évi prszáros aszályról ne n jr a jelent és i /:"rettenetes aeztencv":/. A heti y .^ ir;•.:.. ' ' • CC-IJI kc-at'wf'ik. A cig -— egy aásik, 1846ból szármeKÓ ké^'^rat szcr'nt o cib akhá zai vlTshrrá jártak , ügy tucow, hogy Cibakház a mezővárosi joggal is rencelkézc települás v'Qlt . de később a jobb helyi "és helyzeti sner í,l':kal rendelkezc Tiszaiöiüvár tulfejlod te. Ercekesl ökkör a vásártartás joga nagyon fontos íoit, ma pedlgsiy07-^8-ban már nincsenek vásárok Tiszaföldváron, i ég heti két alkalo al a piac tartja magát, mint korszerűtlen, de lég szíiksé szerű kereikedel i lehetőség. Orvoa valószínűleg már a szabadságharc idején is vo> t iszaföldváron, .T/ó-Tyszertár csak 137''-tŐl. /:Az elo gyógyszert iri épület vir szaemlékezések azrrint a mai Bajcsy-Zsilinszky utcában volt, az emeletes Gálik-h4z helyén, az /,lta"'.ínof* isicolával s^omben, amely emeleter> házban
