Fekecs Erzsébet: „Mondd, mit érlel annak sorsa…” (a cselédek sorsa) (Tiszaföldvár, 1966) / 0134-1971

A szerződés október 1-től másik év szept. 3o.-ig tartott, A munkakezdés cselédeknek, jószággondozóknak hajnali 3-tól naplementéig tartott. Volt reggeli, ebéd, és vacsoraszünet. A feladatukat mindig este ka|>ták meg, ezt az intéző adta ki a csősznek-vagyis én Ő a koccis ós béresgazdáknak továbbította és ők osztották be az embereket. A ló- ökör fogat feladata a szántás, vetés, betakarítás volt. Télen trágyahordás, jégkitermelós. Az időszaki munkások feladata az acatolás, egyelés, aratás volt, ezek fizetése llo pengő, 2 q. buza, 3o kg. liszt, 4 kg. szalonna, 2 k£. só, 4 liter főzelék /bab, borsó / volt évenként. Naponként az ellenőrzést a béres illetve kocsisgazda végezte, ezeket ellenőriztem én. A fegyelem szigorított volt, de igazságos. Betegség esetén a cselédek megkapták rendes bérüket, de betegség vagy eltávozás az intéző tudta nélkül nem lehetett. Orvost és gyógyszert ingyen kaptak. Ez vonatkozott az időszaki munkásokra és summásokra is. A aumaások feladata az egyelés volt, szerződésük 2 hónapra szólt, fizetésük 2 q. buza, 3o kg. liszt, 4 kg. szalonna, 2 kg. só, 2 liter főzelék és 12o pengő. Vattai István Tiszaföldvár. Tópart ut Fo;; lakkoz ása

j tsz-tag. 15 éves koromtól kezdve cselédkedtem. A szerződén mindenszentekkor ,/nov.l./ történt és u,;évtől - u

t évig tartott. Felmondani IV. évenként is lehetett. A munkaidő hajnal 5—tői - naplementig tartott az uraság jó volt. De a gazdatisztek tul szigorúak voltak. A másnapi munkát az uraság és gazdatiszt esténként megbeszélte, ezt kiadta a magtárosoknak ők a béres, kocsisgazdáknak és utána kaptuk meg mi. A gazdaságban 35 állandó munkás volt. Ebből 14 fogatos 1 postás - tejhordó a többiek mezőgazdasági munkát végeztek. « 4