Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

- 43 Sgyea geográfusok • kunhalmokat mesterséges képződménynek tartják, amelyeket s történelmi Időkben építettek buckákra vagy magasabb löszön kiemelkedésekre, szerintük a kunhalmok anyagát a mesőségl vagy mezőségi jellegű talaj i szintjéből hordtak össze. A kunhalmok somé sorsban természetes eredetű, perlglaclálls képződmény. A magyarországi kunhalmok pleisztocénbe keletkeztek, as úgynevezett therrsokarost jelenség eradmónoi. A tiszasugl kunhalmok 4*6 méterre emelkednek környezetük fölé, s Így szép kilátás nyílik a lössfelszlnt övező holooén árterekre. Átmérőjük különböző, 25-30 méteres a gyakoribb, de előfordul 40-50 métaros ls. Alaprajzuk általában kár illetve ellipszis alakú. rí. Véghalom, űeerkoholom j

s asámos kunhalom található a K 'rö

3 mellókén. A lössfelsslneket helyenként teraszok tarkítják. Szek a teraszok főleg a peremi részeken jól láthatók. A tiszasugl teraszokhal foglalkozott A.Hagy Miklós. Megállapításait a Bulla*féle klimatikus toraszóiméletre alapozta. Tudjuk azonban azt, hogy ez a terasselmélet nem helytálló, s nem ad Indokolt magyarázatót a teraszok keletkasésőre. Beért A .Hagy Miklós feltételezései és megállapításai a tiszazugi teraszokra vonatkozólag nem fogadhatók el. Az itt található teraszok a Tisza munkájának as eredménye. A Tisza ezen a területen változékony, éspedig túlnyomóan bevágógó változékony állapotban van.