Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

• 46 • Pőlsg a peregi táskákén jelentkezik löszös homok formájá­ban, ami dől felé haladva erősen keveredik as issapfrakci­óval is* érdekes képet outat a homokfelasln déli területe, Véghalom körzete. Itt ugrania a löaz ráborult a homokra és ez* a terület a holocénban már nos mozgott, szemben as észa­kabb! futóhomokos területekkel. ás emiitett két nagyobb hoookterület mellett, még tibb helyem «fcadaak kisebb buckás felszínek. fízek kiterje­dése azonban együttesen sem jeleutős. Ilyen buckás részek •annak pl. Tlszaföldvártél tt*n, Cibakházától Düíiy-ru, Csépátél KüK-re és DK-re. A Tiszazug területén a IftöSfelssin a legnagyobb ki­terjedésű térszíni elem. í&éggé lapos és egyhangú. Átlagosan 07-90 méter tengerszintfeletti magasságé. Utrbunosek és A .Nagy Siklós is ezt a területet ujplel3ztooén infúziós lösshátnak, vagyis a szolnoki löszhátnak a déli elkeskonyedő részének tartotta. A terűlet löszfelszln vagy lösshát, de nem infúziós, ugyan­is as itt található lösz nem másodlagos folyamat eredaénys, mint ahogy egyes geográfusok téves értelmezték, hanem köz­vetlenül folyóvízi eredetű. Összetételt tekintve rendkívül váltoflatos. SBt as anyogviss­gálat nagyon ssépen kimutatta* i

Next

/
Thumbnails
Contents