Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

• 46 • Pőlsg a peregi táskákén jelentkezik löszös homok formájában, ami dől felé haladva erősen keveredik as issapfrakcióval is* érdekes képet outat a homokfelasln déli területe, Véghalom körzete. Itt ugrania a löaz ráborult a homokra és ez* a terület a holocénban már nos mozgott, szemben as északabb! futóhomokos területekkel. ás emiitett két nagyobb hoookterület mellett, még tibb helyem «fcadaak kisebb buckás felszínek. fízek kiterjedése azonban együttesen sem jeleutős. Ilyen buckás részek •annak pl. Tlszaföldvártél tt*n, Cibakházától Düíiy-ru, Csépátél KüK-re és DK-re. A Tiszazug területén a IftöSfelssin a legnagyobb kiterjedésű térszíni elem. í&éggé lapos és egyhangú. Átlagosan 07-90 méter tengerszintfeletti magasságé. Utrbunosek és A .Nagy Siklós is ezt a területet ujplel3ztooén infúziós lösshátnak, vagyis a szolnoki löszhátnak a déli elkeskonyedő részének tartotta. A terűlet löszfelszln vagy lösshát, de nem infúziós, ugyanis as itt található lösz nem másodlagos folyamat eredaénys, mint ahogy egyes geográfusok téves értelmezték, hanem közvetlenül folyóvízi eredetű. Összetételt tekintve rendkívül váltoflatos. SBt as anyogvissgálat nagyon ssépen kimutatta* i