Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971
• 2? SUraefíhy aeekat alföldi 109Kaek neveste. liunek « lóassEorü ülődő l- aek a fekvője általában agyag, iscap, vagy iscapos hosok* Bsek as Üledékek folyéviüi eredetűek, éspedig as as-TtasaSaamos rakta le nagyobb áradásai idején. A folyévlsl üledékek felsslnköseli rétegei a periglaclálls éghajlaton nyerték el a ldssös külsőt* Itt a keleti területekőn a hoaokoe léssök Issapos lassökbe mennek át, több feltárás asya£saintál bisonyitották* Hogyan ssépen látható as sselevény és a osópal téglagyár kurnyékéről vett mintáknál. / I2.ábra, 14. ábra IY. táblásat / ttttJMÜ önfrfoiajptéifa^^ 'flasaaug területén, főleg a déli réssen, «agy területeket foglalnak el a holooén öntésképsődmények / ls&ap, io&apos hoíaok, agyag stb./. A Tisza által erodált futóhomok terület belyén, a régi morotv.lLs-an és elhagyott folyéraedrokban holooén réti issapokagyagok találhatók. Legnagyobb vastagságot a aorotvákban drnok el. Itt, a morotvákban igasl típusos réti agyag is található* A belső területeken a rosss lefolyású, mélyebb réssekan is kialakult, pl. gyalul tanyánál vagy a Msayné tanyánál. / 15. ábea V. táblásat / Egyéb holooén őntésképsődáiónyek találhatók a Tisaa ős Xőrőstorkolat kösötti torületen, kb. 15-20 km. sséles sávban, valamint a Tissa ós Kőrös partvidékén.