Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

- u csökkent* ás K-i futóhomok görgetettségi értéke és a D-i futóhomok görgetettségi értéke között kb. 0,05-0,1-3 ártókkülönbség van* Ott ahol a futó homokbuckákat löszös üledékek fedik, ott a görgőtettség ér téka alacsonyabb* irtható, hiszen itt a homokmozgás jóval korábban megszűnt* mint a többi futéhomekterületen* Ha öasBehasonlítjuk a tlssasugi futóhomok görgetettsági értékét a Duna-Tisza kösi, főleg Kecskeméttől keletre lévő értékekkel, láthatjuk, hogy a két terület kösött nagy hasonlóság van. gs is arra utal, hogy mielőtt a Tisza megjelent ezen a területen, a tiszazugi futóhomokfelssln összefüggött a kiskunságival* A buckákba halmozódott futóhomokot néhány kisebb folton 0,3-1,5 m vastag löszös homoktakaré fedi. A 4-6 ra mélységig hatmié fúrások igazolják, hogy a futóhomok a vastagabb löszkötegek alatt is sokfelé előfordul* Tehát a futóhomok terület a külső erők hatására változott, eltolódott, ujabb hei w lyen képződött. így ugy tűnik, mintha korábban sokkal nagyobb területet foglalt volna el, mint ma* A Tiszazug területének legnagyobb részét a löszös üledékek foglalják el* As árterek előterében és a homokbuckák körüli alacsonyabb térszíneken találhatók*