Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971
A haiszra szántás elnevezés az ökörrel végzett szántás maradvá nya.A lovakat, amikor nincs mód gyeplővel való vezetésre, szavakkal irányitják. Ha a lóvezető azt akarja, hogy a ló, melynek V * ő a bal oldalán h ilad, maga felé, azaz balra mozduljon el - az1 mondja: Co.iid e! Ha jobbra akarja távolítani, ilyenkor: TUletI Tületre te ! szavakkal biztatgatja. Még jobban érvényesül az efféle irányítás ökrök, bivalyok esetében, ahol nem is szoktak más módszert alkalmazni. Ha az ökörtől azt várták, hogy balra haladjon - azt mondogatták: Ha.ia zl Hajs z! Ha jobbra kellett mennie: Gselő-vel biztatták. Hajszra szántásnál a munkát a szántandó terület jobb szélénél kezdik. Itt közvetlenül a mezsgye mellett haladnak, helyesebben annak felét föl is szántják. Mikor a dülő végére érnek, már az utolsó néhány métaren kiengedik, kiveti k az ekét a földből, bal oldalára döntik és igy csúsztatják ivalakban a fogás Másik végéhez, ahol a befordulás után újra kellő mélységre eresztik. .iZ a földdarab, melyet a dülővegeken ilyenkor nem Bzántanak meg, mert ezen a területen fordulnak be egjrik barázdából a másikba, a forg ó nevet kapta. Bnnél a szántásnál középen a szántatlan terület mindig csökken, végül középen már csak egy ekefogásnyi földsáv marad, melynek kiszántása után, helyén egy középborozd a keletkezik. Sok ember azt tartja, hogy ez a szántási mód nemjó, mert középen a középbarázda nyers, kemény talaján csak silány termény fejlődik. A szántás másik formája az összeszántás, ösözevettetés. Ilyen kor a fogás közeit is kihancsikolják, azután itt húzatják az első barázdát, és a következőt'a forduló után közvetlenül mellette. így két barázda földje egymásra kerül, összevetődik,
