Dr. Róna András: A Tisza geológiája (1967) / 0118-1971

- 2 volt a mai Déljászság és egy darabig a mai Hortobágy területe. A sikságok között 100-200 m magas dombok emelkedtek, olyan lapos tetejű nagyobb tábladarabok, amilyenek ina a Dunántúlon láthatók. Az Alföld egységét a geolo-iai ne?y«dkor második fel ben a homokvidékek /Duna-Tisza köze és Nyirség/ kierelkedése 8 ezzel egyidejűleg a déli és középső rész ifegsüllyedése hozta létre. A Nyirség kiemelkedése terelte az északalföldi folyókat nyugatra és kényszeritette őket egyesülésre. A Duna-Tisza közi hátság kiemelkedése a Dunát terelte nyugatra és nekiszoritotta a Dunántuli tábla szélének, úgyszólván kitessékelte az Alföldből. A két kiemelkedő dombvidék közötti széles folyo' ót elfoglalhatta az az uj folvó, amely az északi perem patakjainak összekapcsolódásából született s az azok által feltöltött és elegyengetett sikságon kereste a közös kiutat dél felé, ahol a siksági olvosó vére a legjobban megsüllyedt. üz a folyó a Tiszji. Főfolyónak született, sze epe az e ész alföldi medence vizeinek összefogása lett, a keskeny dunai "árok" kivételével. Kai helye azonban csak pillanatkép. A mai Hortobágy medrétől a Zagyva medréig rövid pályafutása alatt bekalandozta az egé-;z területet és volt idő, amikor a mai Hármas Körös völgyén haladt dél felé. helyváltoztatását saját feltöltő és eróziós tevékenysége is előmozdította, döntő szerepet ebben mégis azok a finom és lassú kéregmozgások játszottak, amelyek az Alföld felszinét alakitani az utolsó néhány tizezer év alatt sem szűntek meg. A kéregmozgások két csoportra oszthatók: nagyobb kiterjedésű süllyedésekre ós emelkedésekre és apró - kiegy-nsulyozó - mozgásokra. Nagyobb süllyedés hozta létre a Dél-AlföMön a geologiai negyedkor alig egy millió éve alatt azt a 600-800 méteres mélyedést, amelyet a peremterületekről jövő folyók töltöttek fel üledékeikkel.