Dr. Varga Lajosné: A Magyar Kommunista Párt tiszaföldvári szervezete alapító tagjainak életrajzai (Tiszaföldvár, 1969) / 0116-1971

-22tációra is. A Nemzeti J nrasít Párt lapján k, Lzabad Szónak ia előfizetője volt. app ándor levelez tegja. volt a lapnak, melyben versei is jelentek meg. Ezek tortalmát gyakran együtt vitatták meg. A Népszavában cikkek jelentek meg a ozovjetunióról, 3 ezt felháználták a Szovjetunió népszerüsiténére.iersze a 21. világháború szovjetellenes harcai után erre már nehezebben nyílt lehetőség. 1941-ben elvesztette állását, Pestre ment munkát keresni. Itt felkereste az Almásijr-téri Szabó Munkások kszervezetét és belépett a szervezetbe, zután Cs^elen belépett az SZDP-be, amelynek a felszabadulásig megszakítás nélkül tagja maradt. " jelenleg íj Tiazaföldváron lekó Cser falamon elvtárs volt a pártcsoport bizalmija. 1941. novemberl-én ott volt a Kerepesi temetőben, amikor Kossuth Lajos és ' áncaics ihály sírjának megkoszorúzásakor háboru-és rendszerellenes tüntet's bontakozott ki. Pesterzsébeten kapott munkát egy németbarát szabónál. Hamarosan kiderült, hogy a zovjetunió győzelmét reméli, <;mi nagy megdöbbenést váltott ki környezetéből. Amikor egyik elbocsátott társa, az Ö biztatására feljelentette a mestert, mert a törvényben megszabott miniaáliíi bért sem fizette ki, a mester Öt io elbocsátotta és feljelentette a politikai r ndórségen* .'.'unka nólk 11 maradva h zament, de alig érkezett meg, már a csend-rségre hiv tták, aho' a feljelentés miatt kihallgatták, megfenyegették, <'e ne bántották. Pár hónap múlva azonban behivt k katonán k és kivitték a szovjet frontra. Ott pár társával arra kiszült, hogy átszökik rzovjet csapatokhoz, z nem sikerílt, társai életüket vesztették, ö pedig megsebesült. Hazakerült Budapestre 194; . szeptemberí^-én. &ég lábadozott, amikor l

f;48 j nuárjábun idézést kspott állar és társadalom felforgatására irányuló izg?tás miatt, az elózC feljelentés alapján. * ivei sebesült volt, set valószínűnek látszott, hogy rokkant is marad, ezért három hónapra elhalasztották a döntést. Ezt még többazör meghosszabbították. 1943 ganuáraábün márciusában szerelték le mint k' tonai szolgálatra alkalmatlant. eszerelése után lapp vándorral ismét folytatták az agitációs unkát itthon, bben az időben a legfőbb agitációs feladat volt a különb Ike ne kötésének követelése kormánytól. A német megszállás után igen megnehezült az agitéciés munka a Gestapo miatt. Illegális uton, Cser elvtárson keresztül azonban fenn tudták tartani a kapcsolatot a ZDP-al. 1944 augusztusiban behívták katonáink Kiskunfélegyházára, rokkanta ga ellenére. Be sem öltöztették, de le sem szerelték. Végül, volt fronttisztje segítségével, annak fele" sségére, mlgis leszerelték.