Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e nyomra akadni — ha a bükkzsérci híradás igaz. - A "tábor" szavunk török eredete révén /3.*297./ -— esetleg egy régebbi földvárra is utolhat, amiből eléggé sok van a Bükk-hegységben, annak déli részében ia, de itt ehhez egy alapos terepbejárás és szakképzett régész szükséges. 182./ Tárkánvi-oro n :"A térkányi határ mellett van és innen kapta a nevét. Sziklás rész". Bükkzsérctől éezaknyu r otra húzódó gerinc, rujta vezet északkelet-délnyugati irányban a Török át. Készei t Vasbányo-hegy, Csóhány-tető, Bagy-galya . Erdővel fedett torület, így sziklás mivolta csak közvetlen bejárással állapítható meg. Valóban sok sziklás, szirtes része is van. A Török út itt gondozott turista út. 19C"3-ban pl. településektől távol is nyesték az utat, finom perjével mesjterségesen befüvesítették. Egyik legszebb gerincutunk erdőben, kevés, de szép kilátással. - A "tárkány" szavunk ősi török eredetíi szó, az "orom" ugor eredető/3.*225./. 183./ Táskás-folyá s : A Kis-Táskás délkeleti 481 m-es csúces alatt ered, Bükkzsérctől északra és keletre folyik /inkább csak folydogál, szivárog/ a Füzérkőhöz vezető /levezető/ Hosszú-völgybe A "táska" szsvunk a XVI. század elsű felében jelenik meg /3.í^O}./, a "folyás" szavunk már a XIV. században /'J.íQJ./. Bükk-he gységi személyes tapasztalatom, hogy a "folyás" szó leginkább kis értékfl/kis vír,hozamú/, de még mozgó vizet jelent. Tehát még nem patak, de mér nem is fertő, ha néha el is szivárog a víz nagy része a húzódó lejtőtörmelékben. Az itt dolgozó erdészek, munkások szerint a források, patakok vízhozama a csapadéktól függ. Tegyük még hozzá, hogy 0 húzódó lejtőtörmelék belső kohéziójától is, a*i föld történetileg is rövid idő alatt változik a lejtő törmelék mozgásával, az aprézódáa mértékével... .De függ a vízhozam 0 palRétegekben szivárgó víz útjának eltömődésétől is, a felszín alatti vi Eek útjának irányváltozásaitól is, stb. Mészköves területen pedig számolni kell s térbeli karsztvízhálózat változásaival is. Ugyanc3ak személyes, helyszíni megfigyelésem az is, hogy* a gyér vizíí "folyás"-ok mozgását exCsen befolyásolják a dagonyázó állatok is azzal, hogy a laza törmeléket dagonyázás közben összenyomják, s így megakadályozzák a különben is lassan szivárgó víz lefolyását és elősegítik 0 fertőképződéat. A "Táskás" szó magyarázatára ld. a "Nagy-Táskád címszónál a kísérletet ! 184./ Táskás-há t :A Nagy-Táskás északnyugati 554 m-es, alacsonyabb caúcsa. A "-hát" szavunk itt találó, plasztikus,a tájra illó.Talán finnugor eredetíí szó /3.*ll£./. A XI. század óta ismert írásban is. 185./ Táskás-oro m : Ld. a "Nagy—Táskás" címszónál ! a Nagy-Táskás 558 m
