Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 75 elbeszélés-változat szerint /Kovács Iajos/:"A püspök itt figyelte a vadat", másik magyarázat szerint /Horváth Sándor/t "A falubeliek innen lesték a püspök érkezését". - "Püspök" szavunk kőz vetítéssel a görög nyelvből került hozzánk, már a XI. században helynév ia /3.5 251./. A "lsa" szavunk ugor ersdstÖ, főnévként hslynévi összetételben 12C8-ben találkozunk vele, igeként már 1086-ban /%: 189./• "Tető" szavunk eg/ik jelentése a XII., másik jelentése a XV. században tűnik fel írásban. Ismeretlen eredetíí /3»*309./. Részletesebben írtam a szóról a "Docfa-tető" címszónál* Eldöntésre vár, hogy a püspök lesett-e vadra, vagy a püspök érkezését leste a falu népe. Ritka eset lehetett, hogy ez ország egyik leggazdagabb sáazlósura ebbe a kis faluba vetődött. Inkább a püspököt lesték ott. így volt ez országosan ia, de ma ia kiállítanak figyelőket, ha valamelyik termelő szövetkezetbe, állar.i gazdaságba ünnepélyesen várnak valaki küldőttaóget, nagy embert látogatóba. Természetszerűleg olyan pontra áll a figyelő, ahonnét már messziről látni pl. egy Volga vagy egy Csajka személygépkocsikból álló karavánt. Hogyan maradhatott fenn ez a név, ha a falu életében igen ritka eseményt őriz ? Valóban ritkán, de évszázadokon keresztül megismétlődő esemény volt ez. A szatmári püspök sze^mélye változott ugyan, de a bükkzsérci határ egy részének püspöki tulajdonjoga nem t Az itt tárr gyeit földrajzi nevek között is több olyan von állatnevek sely évszázadok óta kihalt állatok emlékét őrzi, aktív, élő földrajsi név ma is : Uedvés-oldal, Hódos, Farkaakő, stb.- Tulaágosan közel is van a Püspöklesi-tető lakott helyhez, hogy vadles lehessen. Ka s faluhoz legközelebbi vadleső torony /fa-/ jó háromnegyed órányira van. 165./ Rakattvá

s : "Nagy kút található ott éa állatokat legeltetnek". Az ökrj és a Táskás-hegycsoport közötti völgy. Mondják "Rakottyás"nak is. Növényföldrajzi elnevezés is lehet, de összefügghet a "rakni", "rakodni" igénkkel is/farakodás/. A Jávorka-IIortobágyi féle növényhatározóban "rekettye* néven csak pillangósvirágú, lágyszárú növények szerepelnek /II.k. llC.o./, de pl. Kárpátalján, Zemplénben, a Szamos Csenger -— Gergelyiugornya közötti szakaszán a kerítésdeszkákat alul-fölül vízszintesen rögzítő, laposra faragott, időálló és jól szegei, he tő fát is "reket tyé"-nek nevezik. A tudományos nevét rég nem találtaa meg. Ha fenti név növényföldrajzi elnevezés, akkor a szó a szláv nyelvből származik /rekettye, rekettye/, helynévként 1193-ban szerepel először /3.»255./, a címszóban uzereplő "Rakattyás", mint név és terület egy 1315 ben írt oklevélben fordul elő /22.:767./. Több hasonló elnevezés is van a Dél-Bükkben, országos elterjedési! szó /32.s460—461./. I-egalább másfél tucat növényrs mondják, főleg flrfélékre. Ha a "rakni" igénkből azá*mazik, akkor vajon