Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 73 A "Perpác" nevének eredetére nem tsláltam semmi megyarázatot a falunkban hozzáférhető nyelvészeti irodalomban. Talán ezláv eredetű szavunk, esetleg, hangátvetéssel került nyelvünkbe, ahogyan a "Pr.kopé"-ból lett "Perkupa" /39.J 350 ./községne vünk. Földrajzilag a sz'ovák "priepost* " • "szakadék" jelentés tökéletesen megfelel a Perpác le j tő viszonyainak, sz'lkebb környezetének : a Perpác ésjk Kuthegy itt egészen közel kerülnek egymáshoz és a H<5r-patak igen keskony szurdokban /=szskadékb«n/ folyik itt. Azt természetesen, mint nyel vészetileg iskolázatlan ember , nem tudom, hogy a szlovák "priepast»"-b<51 lehet-e nyelvfejlődéei szempontból "Perpác".- - - De a mész égetéa révén a szláv "pec" = "kemence" jelenté síi szóval ia magyarázható, csak nem tudom, hogy a "-pec"-bői lehetséges-e a "-pác". Pác nevfl település volt Sajósenye mellett, a középkorban "Pech", késűbb "Paach* alakban emlegetik az oklevelek /22.S798./. A német-osztrák eredeti "pácolni" igénkkel nem függhet össze, cs

ak a XVII. század végén tíínik fel ez az igánk /3.J231./ ICO./ Piszkos-IáD

B : A Tárkány-patak keleti oldalvölgye Bükkzsérctől északészaknyugatra, a Kavacsos-lápától ászokra, a Lakkos-orom északnyugati lejtőin. Nevét a népi etimológia szerint onnan kapta, hogy eléggé nagy lévén a reliefenergia a lápa lejtőin, a nagy esőzések mindent lehordanak, lesodornak a lejtukről a lápatalpba : követ, gallyat, lágyszárú növényeket, így a lápatalpban laza, csörmős-avaros felszín keletkezik, ami kedves a magasra növő pozsgás növényeknek, így megnehezedik a közlekedés is a lápában. - A "piszok" szavunk ismeretlederedetíí, eléggé kéaűn töhik fel /X I.század/, a "piszkos" melléknév még fiatalabb /XVIII. század/ /%t243./. Ugy emlékszem egyetemi hallgató koromból, mintha a "piszok" azót már a középkorban szereplő szellemftző szóként tanultam volna a "Kernéi", "Szemét", 8tb. azavakkal együtt. Nyiivunvaló, hogy a "Piszkos-lápa" neve inkább a fenti, a valóság talaján keletkezett magyarázata leaz az igazi és nincs köze — nincs semmi indoka itt, ezen a helyen, — a ezellemíizéshez. /i"Piszok", "piszkos" szavainkkal kapcso

1stosan —függetlenül a fenti földrajzi névtől -— elmondom, hogy régóta feltíint nekem : ezek a rossz szellemeket eltfzni szándékozó, középkori, illetve pogány kori eredet'! szavaink és hasonlók országszerte szerepelnek a kisgyermekekkel kapcsolatban, főleg az elragadtatott becézgetésekben. "Te kis piszok !", "Te kis görcs I", "Te kis szemét I", stb. Ezeket a kifejoz^seket főleg ott hallottam édesanyáktól emfatikus szeretet kifőjezóse ként ahol még élénken élt és él az évszázadok -— talán évezredek homályába vesző népi szokásrendszer mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén. így Kárpátalja néhány Ősi magyar szigetén /íécső, Visk, Hosszúmező/. Csongrád megyében