Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 64 A vár funkcióját vizsgálva: valóBzínŰleg elő vára lehetett Füzérkőnek Cserépvárral, Latorvárral áa a többiekkel együtt, az agéaz váregyüttes pedig Diósgyőr védelmi előtere a közvetlen délről jövő támadáaok ellen. A leletek szerint a magyar középkorban lakott hely volt Odorvár /akárcsak Füzérk is /• Alaposabban nog kell vizsgálnunk az Oszlai-medencát ia : vajon volt-e ott akármilyen ki a település is a középkorban. Az 1240-ban említett "Thebee" /22.:7C8./ HB is megvan, nemkülönben az 12f9-ben "terra", majd pár évre rá "villa" Pazaag is megvan több helyen is, ugyancsak a XIII. századbál említett bánya : Kiklósluga. He régészeti vizsgálatot igényelne a mai Tebe-pusztától délkeletre, hegytetőn épült •Földvár' nevű körsánc is, hogy a leletek alapján valamelyik történelmi fejlődéai szakaszba be lehessen sorolni. !!a a "Ierecske" szavunk összefüggene a "Daróc" szóval, akkor erdőóvó funkciójú középkori települést bizonyítana. - Bogácstól Bfikkszentkereaztig /Ujhuta/ a következő várral, őrhellyel kapcsolatos, roa is élő e'nevezések találhatók 20 km-es légvonal távolságon :Tomorvár, Tomorvárhegy, Várhegy /Cserépváralja/, Crhegy /Cserépfalutól nyugatra', Odorv ^r, Füxárkő, órhegy /a Füzérétől északkeletre/, Táborhegy, 0rhegy /Bükkazentkereszttői délnyugatra, Földvár /1 ebétől délkeletre/, Bácsvár/Odorvártól északkeletre, Kövesvárod /Répáshutánál/, 6rpa ria r /Füaérkőtől északra/, Bácsvárorom /Odorvártól északkeletre/, Fe 1 sí- és Alsó-Kecskevár /Füzérétől ke^etrV. Okleveles adatok, régészeti leletek, alaprajzok valószínűsíthetnék a feltevést: ezek a régi nevű helyek egyitióben a magyar középkorban funkcionáltak. /Természetesen : az 'rhegy, órpörlag nevek a vadászattal ia kapcsolatosak lehetnek, s akkor kieenek a feltételezett "várrendszerből"./ Felmerül még az a kérdés : n két finnugor eredetű barlang jelentésű szóból melyik a régebbi ? Az "odú", "odor" vagy a "lyuk", "lik", "luk" 7 A "lyuk" szavunk már o tihanyi slapító oklevélben szerepel, az "odú" szó a XVI. században jelenik meg írásban, de az "odvas" szavunk helynévi összetételben a XIV» századbaiV3.:i 93. és 221./. Összeszámoltam /illetve: leírtam/ a Bükk-hegy Ségből az összes "barlang" jelentési szavunkat részben jegyzi: teic,bői, részben térképekről, részben terepbejárásból/s az ekkor folytatott beszélgetésekből/. A "-lyuk", "-lik" /ritkán : "luga^s^ó szerepel legtöbbet. Igen kevés az "odú" szó, valadVel több "barlang" jelentésben a "-kő" összetétel, néhány "-pest" és egy-két "-szál" szó ugyancsak "barlang jelentésben. 144./ Cdor-völ^ v : Ld. az "Odor-lápa" cicazónái ! ( ( vaa bikk /595 m/ l "Rikk"-nek mondták. Térképeink "bükk"-nek írják.
