Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e amelyben építőkövet lehetett, és lehet ma is, bányászni, A kő bányanedves 4"*lapotban jól formálható, "vágható". Vágják is kg-os nagjf darabokban. Hossdavörös ás fehéres színíí változata van, attól függ&en, hogy van-e benne vasoxid, vagy vashidroxid. A bükitzsérci házak jó része "áfcrahámkai kő"-ből épült ás épül na is, csak korszerűbb formában. Nevezik "kŐporkŐ"-nek is, mert könnyen porlad. Az "Ábrahámka" szó ószövetségi eredeti kiceinyítöképaűvei. Valószínűleg egy régi birtokos család nevét őrzi. A kicsiny!t^Jcápzó jelzi félreeső helyzetét a hatalmas Gyíírhegy /féloldalasan kiewelt rögj mellett, amelynek csak efy keskeny, szélső része délnyugat felé, a Szoros-patak és a Bogács—Bük^zsére-i mímt között. 5./ Ba/ylvoa: "Bokros, rce^áfveletlen terllet. A kisebb-nagyobb kőüregekben nagy fejő, kis testű baglyok élnefc" mondják interjú-alanyaink. A Bükic-hegysé^ben tizenegy féle bagoly él. Kzek tŐ+ leg akkor jelenjek meg tömegesen, amikor az erdőgozdaaágok 3-4 évenként bükkmakkot terelnek /gyűjtenek/, fckkor t.i. megjelennek a rágcsálók is: a baglyok egyik fontos tápláléka. A baglyok éjjeli ragadozók lévén, nappalra a triász-időszaki szürkemószkC repedéseiben, karr-jaiban, kisebb, oldással keletkezett, üregeiben, de fák odvaiban is pihennek /réozben saját tapasztalatunk, részben: 51.:7^-75./Országszerte elterjedt elnevezések:Baglyaaalja, Baglyastető, Bagolyvár, Bagolyhegy, Baglyaa-orom, Bagol ymeaő, Fel SJ-Bagoly-hegy, Alaó-Bagolybegy, Nagy-Baglyas, Kia-Baglyas, Bag^yaskő, Eaglyas-azőlChegy,stb. Ismeretlen eredeti! szavunk /10.:217./. Népünk ismerhette a baglyot mind az őshazában /erdő és puszta érintkezési területe/, mind a délorosz sztyeppeken, mivel mindkét biotop kedvez a rágcsálóknak is, így az azokat pusztító ragadozó madernknak is. C./ Balkó-her v /322 m/l Az 1*9. év előtt kiadott térképeken még szerepel ez b név. Bükkzsérctől nyugatra, északnyufp trs fekszik, a Csohány-lápa bal oldalán, észak felé. Tulajdonképpen a Hódosnak e&y alacsonyabb déli lépcsője, esetleg denudációs sfcint /tönklépcső/. A faluban is ismerik még ezt a nevet. Valószíntfleg szláv eredeti szó. Arra nézve, hogy esetleg a "bal" szavunkkal lenne kapcsolatban, nem találtam azakirodairaat. A "balkány" szavunk "agyagos sár" , "magas pert, száraz völgyek" jelentésének a Balkó-hegy fel színe,lejtőviszonyai nagyjában megfelelnek, de a "balkány" szónak nincsen "balkó" alakja /10.:230./. 7./ Borát-erdő: * Az L Pri érsekség birtoka volt. A kispapok élvezték a hasznát" mondták a faluban. Az érsekségen világi papok voltak rendazerint, nem barátok. A környék valamelyik szerzetesrendjéé volt és legfeljebb utána szállt az Ugri érsekségre.
