Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e 127*/ Marv-Dal

1 /5f5 és 58C m/ :BükkzsérctŐl észak-északkeletre, légvonalban 7,5 km-re fekvő, nagyjából nyugat-keleti irányú, féloldalaaan kiemelt rög, amelyet minden oloalról határozottan elkülönítenek környezetétől a Eerecake-i épa, a Hór-völgy, a I'azsagvölgy folytatáaa* bgyes régebbi térképek egybeírják :Nagydell« Lejtői meredekek, főleg az északias és a ke.eties irányokban* Cerince ke8keny, 2-3 caúccsal a nyugati és a keleti elvégződésénél. A két-két csúcsot enyhén mélyülő kis nyereg választje el. A "Leli" szavunk valószínűleg /de ne a megnyugtatóan/ e Melich János által megfejtett /39.J.3 72-373*/ "léi" /Liel, I jl, Diely, -dély, stb./ szó hangzóváltós formája, de zavaró körülmény a kettős "11" a szóban és méginkább az a természeti földrajzi tány, hogy a "-dél" végződésű összetételek túlnyomó többaé

cükben/

amiket én találtam a terepen vtgy térképen: mind !/ valóban déli oldalt, déli lejtőt jelentenek /Ld. Zaérci Nagydél /854 és 875 m/ , K

ngydél /772 m/, Kisdél /CCC m/, s ha világtájat jelent a "dél", "dal", "dall", akkor török eredeti? /10.:C0f-C07./. Meüch Jánoa köznévnek tartja a "dél" szót és hegyet jelent általában. Az ütött csak szöget a fejembe, hogy miért c^ak a Dél-Bükkben van ez a azó, a miért nincsenek haaonló külső formátumú hegyeknél névként a Bükk-hegysé* északi ie

utőin ? A "dal", "dall", mint gúzsba akasztott"evezőlapát" jelentésű szó /IC.: 588. és 19.:190./ itt valószínűleg szóba sem jöhet, hacsak a kitermelt fát hordó szekerek fákrúdját nem nevezik valahol "dai"-nak, vegy "dell"-nak. Húrom-négy méter hosszú rúd ez, audt be!eakaaztanak a küllők közé, amikor a szekér lejtőn halad lefelé. Felvetődött még bennem az is, hogy az "oldal" azavunkból nem származhatik-e a azó. Ezt természetesen, mint nem nyelvész, nem tudhatom. Biztos, hogy a valóság talaján keletkezett szó, nem valeiaí romantikus eredetű szó. Ha használnak is szimbólumokat a dél-bükki névadásban, azok is vaskosak, valóságízűek:Far, Fark, Farazat, Tekenőház. Vagy máa vidékről: Gatyaazár, Szépasszony lika, Szépasszony völgye, stb. Bükkzeérci interjú-alanyaink elmondása summázva : "Hosszú, nagy hegy bükkfaerdővel" . 128./ Kniargellv

a vagy Na/:.v-Call^

a /500 m/ :Bükk

z

sérctől északnyugatra, a Caortos-folyás, a Caohány-lápa, a Voabánya-hegy és a Csohány tető közötti északnyugat-délkeleti irányú mei lékgerinc} "gajje" : így ejtik a faluban, de az 1930-es évek óta kiadptt térképek "-galyá"-nak írják. Interjú-alanyaink igen bölcs magyarázatot adtak:"Gallyas fák nőnek azon a részen". az ismeretlen /jász 7/ eredetű "galy" /*gaj"/ vagy a szlovén eredetű "gally" azóból származik /10.: 1022-1023-/. Az első származtatáa a fe : azín anyagára utal, a második a felazín vegetációjára. A többi "-gelya", "-gallya" öaazetátelek feltűnően a Hór-völgy^l keletre fordulnak elő sűrűbben.