Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 1 Adatok Dükkzsérc 4a környéke földrajzi neveihez 1./ Akaaztó-aaél

: gyesek szerint /Vadáazi i-njoa* valaki ott akasztotta fel magút. l>e hogy ki, mikor ás aiértx senki sea tudja* &áaik időaebb e^ber szerint /Mogyorós Illée/ egy keresztút vezet ott, <5e egy lejtős rész megakasztotta a sima járást és eaért átvittük azt a helyet. - Harmadikként a középkori pallosjog adna magyarázatot, he okleveles adatunk lenne arról, hogy Bükkzaércen pallosjoggal rendelkező földesúr élt a középkorban. /Akanztóhegy, Akasztódomb, Nagy-Akasztó-domb, Akasztó, atb. elnevezér, sok ven az országban, pl. a tihanyi apáti ági templom mellett is./- - - £gy negyedik — ugyencsnk falubeli magarázat szerint "ott mindig fuj e szél", A "ezál" népi földrajzi elnevezést valaminek a széle, szélessége, vége, pereme, h«tára} a levegő mozgásával nincs összefüggésben. Ugor eredeti szavunk /%:2Q5./, akárcsak az "akaaztó" szavunk is /10.:115-116./. 2./ Alaó—Csákány

* Ld. a "Csákány" címazónál ! "5./ Al có-ha ltv / A1 só hegy

/1A Bükkzsércet körülvevő hegyvonulatok legalacsonyabb része, "legalul van, ezért Al8-»hegy o neve*. A bükkzsérci református templomtól másfél km-re van délre. * Rojto halod a Dogács—Bükkzaére-i rossz kövoaut. A köverút két oldalán ez Alsóhegybe vágott pincék láthatók. A i>ál-Bükknek ez a rásze r.ár nem tartozik a Bükk-hegység mészkő-területéhez, henera fiatal vulkánikus terület, jóval a Bükk-hegység aezozoosz /földtani középkori/ Részkövei utón keletkezett. A vulkáni tufa jól "vágható", benne pincéket, istállókat, régebben lakásokat is vágtak, nemkülönben a vulkáni tufát e pleisztocénben beborító löszbe is. Az Alsóhegy tengerszint feletti magassága 290-295 méter. FCleg a nyugati fele saölő és gyümölcsös terület. A rajta vezető kövesút azért elhanyagolt, mivel a fő közlekedési utat keletebbre helyezték át*Dogács Cserépfalu-—Bilkkasérc vonalára, a Nyomóhegy nyugati végétéi keletebbre. Az "Alsó" szavunk a finnugor eredeti? "al" szóból származik /3.s4./, rokon eredeti az "alap" éa ez "elj" szavainkkal. A "hegy szavunk régi, de ismeretlen eredeti szavunk, 1055-ben már oklevélben szerepel. Talán finnugor eredetit /3.*117./. Az Alaóhe<iy a Miké dél-délkeleti folytatása, majd átmegy a X>óc, ^ég délebbre az Ábrahámka elnevezheti magaslatba. 4./ Abrahámke /237 m/íBükkzsérctől dél-délkeletre, Bogácstól éBZwkra, a Szoros-patak bal portja és a Bogács—P-ükkzsérc-i máut között. Miocén-időszaki vulkáni tufából felépült vonulat.