Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e tói és a Kis-Táskástól /500 m/ ászokra.- A "Lajpos" szó egyes falusiak szerint családnév, lehetséges, bár nincs példa a l>él-Bükkben arra, hogy ilyen ki« területen öt természeti földrajzi objektum családnév eredeti nevet viseljen /gödör, orom, hegyes, kút,fertő/. A "lajpos" szót rokonnak érzem jelentésében a "csajhos" szóval /10.:4C7./ : mocskos, csatakos, lucskos, sérral felvert jelentési hangutánzó szó lehet. A területen karbon-időszaki agya^pala van. A palafelszín erősen aprozódott, mállott : elsőrendűi talaja ez a tócsáknak, "fertők"-nek /víz át nem eresztő I/, a magasszárú erdei gyomoknak. Egyszóval:harmat, eső után "caajhos", "lajpos" lesz az ember, ha itt mászkál. A szó második szótagjában talán a "poshadni" ige első szótagja rejtőcik/^possadni" alakban is előfordul/. 107./ la.iDoa hegyes

e : A Nagy-Táskástól északnyugatra fekvő nyugat-keleti irányú, féloldalasan /aszimmetrikusan/ kiemelt rög. Az 1945 előtti térképeken szerepel "lajpos hegyese" néven, az 1962ben kiadott turistatérképen már "Le jj^-orom" a neve. fcszakon a"Zsindelybánya-lépa"határolja, délen a lajpoa-fertó nevá völgyfoből nyugatra induló lápa a határ. A "Lajpos-gödöi* névnél elmondott nyelvi magyarázatot némileg megzavarja a "lajpos hegyese" szónál a birtokos jel. 108./ ha.ipoa-kú

t :A lajpos-fertőtői nyugatra húzódó lápában van. Tulajdonképpen a Hagy-Táskás északi lábánál fakad a forrás, majd a víz nyugatra, a iök-völgybe folyik le. 109./ I o.inos-oro

m lí d. a "Lajpos hegyese" címszónál leírtakat ! Az "-orom" szó a nyugat-keleti elhúzódást jelzi, míg a "hegyese" szó arra mutat, hogy a nyugat-keleti vonulatnak keleten egy kiemelkedőbb része is van, amely bizonyos aszpektusból "hegyes"-nek látszik. 110./ 1 ^katos-ku

t :"Iakatos nevíi erdészről nevezték el". A "lakat" azavunk ófrancia eredeti, a "lakatos" származék személynévként a XV. századtól fogva szerepel /3.:184./.A "kút" szavunk honfoglalás előtti török eredeti szó /3.J181./. Hegyvidékeinken és régi jelentésében "forrás"-t is jelent; erre utal a "kútfő" és a "kútforrás korai összetétel is. Bükkzsérc környékén a "kút" szó szesetek 95 %-ában természetes forrást jelent, csak a falubáli kerekes kutak kivételek és néhány gémeskút a Bél-Bükk vastag törmelék!ejtőjében, pl. Tazsag-őrház, Pusztahegyi alsó kút, stb. Bükkzsérctől d4lre a vastag kavicstakaróban és patakhordalékban már több gémeskút van. Msgában Bükkzsérc faluban is van gémeskút még, amely semmiben sem különbözik az alföldi gémeskutaktól, elnevezéseiben sem /gén, ostorfa, ágas, káva, kölönc vagy kolonc/.