Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e karthauzi szerzeteseknek /Barátrét/' volt-e itt kallómalmuk. A természeti földrajzi viszonyok ezt nem zárják ki. 80./ Kanheverő a : "A Füzérkő és a Hideg-patak között, vat.diaznók éjjeli azállásholye". Pontosabban : a Hór-völgytől keletre, a KözépozJ^ktol /583 m/ délre van ez a terület, amelyen kifeküdt nélyedéseket, a fákon az erőteljes dörzsölés nyomán a fareped'eekbe azorult sertecsonókat és az ürülékeket lehet találni. Több helyen is van erre vaddisznó heverő s a terület nyugodtabb, csendesebb, a turisták látogatáaa itt minimális. /:Általános megfigyelésem a Dükk-hegyaégből, de máa hegységből ia : a paraeztember, az erdei e^ber nem ordítozik, mint a turisták egy része. */. A két azé : /fkán" éa "heverőa":/ iaL.e

retlen eredet A, mindkettő a XV. azásadban tánik fel /3.J148. és 120./. Az objektív tárgyilagossága népi helynévadás igen szép példája. 81./ Kanheyeréa-vö1r

v : A Kanheverös-től délkeletre kialakult északnyugatdélkeleti irányú völgy. A Kács-tól nyugatra fekvő Farkaakő /3C3 és 3C5 m/-höz húzódik le. Nyugati lejtői a Hosszú Gályáról /598 m/ és a Tós Gályáról húzódnak le, keleti lejtói pedig a Szénégető-tető-ről. Ebben a völgyben éjjelente élelmet ia kereanek a vaddisznók. Haaonlít a helyzet az Odorhegy /C58 m/ tetején található elnevezéa nélkül való vaddisznó-szállás és az Odorhegy északi lejtőin húzódó út sűríl vaddisznó-túrásai között. Itt t.i. rengeteg gumós, gyö keres, gyökértörzses növény van és makk. 82./ '<avacao

s : "Kavicsos réez, kavicsbánya van itt ás a kavicsot útépítés re hasanálják". A "Kavacsos-lápa" cíirazónál ismertetett részen kívül Bükkzsérctől nyugatra : Bükkzsórc és Noazvaj között is vannak kavicsos területek és kitermelésre alkalmsa vastag éa erős lerakod«'aok, nemkülönben Noszvajtól délnyugatra a 302 ás 324 m magas "Kavicsos-tető", amelyen az 1930-aa években igen nagymértékű kavicskitermelés is folyt. Közel van az Eger Noszvaj-i mŐuthoz és így gazdaaágos a szállítás /I km/. A szó bizonytalan eredetű kétszereseu is, mert amiből származtatják, a "kova" sző, eredete is bizonytalan /3.:155./. A "Kavacaos" szó már újabb fejle.%ény. A XIII. azázadi helynév-örszetételben még "Kovacsoa". A "kova" szavunk igen régi lehet, ha a tűzgyújtáa régi módjára gondolunk : a caiholásra. A "csiholni" igénk hangutánzó szó. A "tapló" azavunk ia lehet pl. vogul eredeti, a "hólyag" szavunk /kostökzacskó, amiben a csiholó készség volt/ finnugor eredeti, a"hamuiúg" azóból a "lúg" azó zűrjén eredeti. Harmilúgben főzték ki tji. a taplót, illetve a páklyát. A honfoglaláí-kori /népvándorláekori/ férfisírokból rengeteg csiholóvas került ki ás ainorf kovakő a tarsolyokból /35.V352. éa a férfi sírleletek leltárai/.